Helyre kell állítani a független intézmények erejét, és helyre kell állítani az ország kormányozhatóságát, amit az elfogadott kétharmados törvények ellehetetlenítenek – mondta Bajnai Gordon a Hungarian Business Leaders Forum által szervezett pénzügyi csúcstalálkozón. A volt miniszterelnök szerint vissza kell állítani a külföldi finanszírozók bizalmát, és helyre kell állítani a tőkevonzó és tőkemegtartó képességünket. Emellett új egyezségre lesz szükség a gazdaságot finanszírozó magyarországi bankokkal.

Bajnai szerint helyre kell állítani a gazdaság növekedési képességét is, és Magyarországnak tartósan két százalékos költségvetési többletet kell elérnie ahhoz, hogy elérje az államadósság csökkentésének helyesen kitűzött célját. Rövid távon viszont a legfontosabb, hogy a nemzetközi mentőcsomag közelébe ússzunk – mondta a volt miniszterelnök.

Drukkerei vagyunk a kormánynak

Bajnai hangsúlyozta, „drukkerei vagyunk a mindenkori kormánynak, a jelenlegi kormánynak is”. Azért, mert rá van bízva az ország sorsa és a gyermekeink országának a sorsa.

A mindenkori kormánynak a volt miniszterelnök szerint három kötelessége van: az áldozat, amit a magyar lakosságtól kér, ne tartson tovább és ne legyen nagyobb, mint szükséges. Másodszor: akiktől az áldozatot kéri, értsék meg és fogadják el, hogy az áldozatra szükség van. Harmadszor: a rengeteg áldozatnak legyen értelme. „Ezért sürgetem, hogy Magyarországon minél előbb gyökeres és elemi fordulat következzen be” – mondta a volt miniszterelnök.

Bajnai Gordon szerint Magyarország képes lesz visszatérni az európai társadalomfejlődés útjára, arra az útra, ahová 1990-ben elindultunk.  A nemzet valódi érdeke egy erős, versenyképes Magyarország megteremtése. Ezért a hosszú távú, kiegyensúlyozott növekedés megteremtése kell legyen a célunk – hangsúlyozta. E növekedés döntő tényezői a munkaerő, a tőke és az intézményi és jogszabályi környezet kiszámíthatósága. Ha ezek rendben vannak, akkor a bővülő javak elosztása már lehet politikai vita tárgya – tette hozzá.

Ennek alapján azonban nem járunk jó úton a volt miniszterelnök szerint. A 2000-es években Magyarország fokozatosan és egyre nagyobb mértékben elmaradt attól a növekedési pályától, amit befuthatott volna. Így érte el a válság, majd a jelenlegi, páratlan felhatalmazással rendelkező kormány szembefordult az elemi közgazdasági szabályokkal és súlyos károkat okoz a gazdaságnak.

Az IMF nem megoldás

Az EU-val és az IMF-fel folyó vitáinkban nem a nemzeti érdekről van szó. Bajnai szerint nem nemzeti érdek a bírák nyugdíjazása, vagy a jegybank függetlenségének csökkentése. 2008-ban négy hét alatt állapodott meg Magyarország az IMF-fel. Most elmúlt nyolc hónap és még a tárgyalások sem kezdődtek el.

Az IMF nem megoldás, az IMF haladék, második esély, hogy kijavítsuk a hibáinkat - mondta. A megoldás mindig a mindenkori kormány kezében van. A kormány azonban nem a gazdaságpolitikai hibák kijavítását keresi.

Az eszkimókat kiküldik a hidegre

Az alacsony, 56 százalékos foglalkoztatottság a rendszerváltás legnagyobb kudarca Bajnai szerint, és ezen képtelenek voltak javítani a kormányok, a jelenlegit is beleértve. Ma ugyanis a foglalkoztatási kilátásaink rosszabbak, mint két éve voltak.

Az adócsökkentés kormánya több adót von el, mint az előző kormány: a munkavállalók kétharmada veszített a jövedelemadó-rendszer átlaakításával. Minden ellenkező híreszteléssel szemben azonban ők a magyar középosztály. Nem az a felső középosztály, amelyikről a kormány beszél, és amelyik az adóváltozások nyertese – mondta a volt miniszterelnök.

A munkaerő-piaci kereslet drámai mértékben romlik, miközben a munkaerő-kínálat soha nem látott magasságba emelkedett. „Mintha a kormány egyre több eszkimót küldene ki a hidegbe, miközben ő maga ritkítja a fókaállományt” - példálózott. A minimálbér felemése miatt számításaink szerint 50 ezer munkahelyet veszít el az ország az alacsony képzettségűek körében. A kétezres években 100-120 ezer ember veszítette el munkahelyét emiatt. Tanulnunk kellene a múlt hibáiból - mondta Bajnai.

A magyar munkaerőpiacot még egy csapás érte a volt miniszterelnök szerint. A felsőoktatást bezárja, leszűkíti és elsorvasztja az új szabályozás. Az oktatás átalakításával a szegényebb fiatalokat öröklött helyzetükbe zárja be, a középosztály gyermekei pedig külföldre mennek. Nem tanulni, hanem élni. Magyarország száz éven belül negyedszer űzi el leendő értelmiségét - mondta.

Ne űzzük el a külföldi tőkét

Az elmúlt húsz év gazdasági növekedésének motorja a külföldi tőkebeáramlás volt, azonban a kisvállalkozások nem tudtak összekapcsolódni ezzel és kialakult egy versenyképes külföldi vállalatokból és versenyképtelen hazai vállalkozásokbból álló duális gazdaság. Erre azonban nem az a válasz, hogy elűzzük a külföldi tőkét. Egy olyan ország kezdett el háborúzni a külfölddel, amelynek gazdaságában 93 százalékot tesz ki az export - mondta Bajnai Gordon. Mára az 1997-es szintre esett vissza a tőkebeáramlás.

A hitelekről szólva kifejtette, hogy némelyik bank valóban szakszerűtlenül és ügyfelei kárára működött. A bankok ellen meghirdetett háború azonban recesszióba lökte a gazdaságot.

Monopolkapitalizmus épül

A volt miniszterelnök szerint a piaci versenynek felügyeletre, szabályozásra van szüksége. Ha a demokráciát politikai paiacnak tekintjük, akkor ott is szükség van független felügyeletre, fékekre és ellensúlyokra - mondta.

Míg Magyarországon a kormány a piac szabályozására már-már semmilyen eszközt nem tart elképzelhetetlennek, a hatalom piacának szabályozására semmilyen eszközt nem tart elképzelhetőnek. Pedig független intézményekre van szükség, mint az Alkotmánybíróság, a Magyar Nemzeti Bank, a Költségvetési Tanács, az Állami Számvevőszék és a szabad sajtó - hangsúlyozta.

Magyarországon ma a monopolkapitalizmus kialakulása fenyeget. Ennek véget kell vetni a saját érdekünkben - mondta.

Bajnai a korrupcióról szólva kifejtette, hogy az állam szervezetei egy kézbe vannak irányítva, a másik kéz pedig kiterjedt magáncégek hálózatán keresztül teszi magánprofittá a közpénzeket, aminek vesztesei a magyarországi cégek és a lakosság.