Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A görög válság az utóbbi napokban elszabadulni látszik, egyre többen látják reális lehetőségnek, hogy Görögországot szétfeszíti a belső nyomás és az unió egyik déli tagállama elhagyja az eurózónát. Még nem dőlt el, hogy a kilépés valóban bekövetkezik-e, vagy a görög politikusok csak újfent tesztelik a nemzetközi rendszerek tűrőképességét. Mindenesetre a kormányalakítás megbukott, jönnek az új választások. Görögország távozása az euróövezetből mindenképpen beláthatatlan következményekkel járna.
A görög válság e hét elején újabb fejezethez érkezett: immár nem az tűnik a legfőbb kérdésnek, hogy Görögország elhagyja-e az eurózónát, hanem hogy mikor és milyen módon. Kedd délutánra kiderült, a görög politikai pártok nem tudtak megegyezni a kormányalakításban, júniusban megismételt választásokat tartanak. És egyáltalán nem látni, hogy azt követően létrejöhetne egy olyan koalíció, amely az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által elvárt megszorításokat keresztülvinné. Ennek következtében egyre reálisabb, hogy akár heteken, hónapokon belül Görögország kilép az eurózónából. lyen még nem volt az EU és az eurózóna történetében, így a lehetséges forgatókönyvekről is csak találgatások látnak napvilágot.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója abszolút elképzelhetőnek tartja a görögök kilépését. De ha bekövetkezne, akkor annak komoly logisztikai következményei lennének, a görög pénzügyi rendszer napokig zár alatt lenne. "Úgy kellene megoldani, hogy ne úgy nézzen ki, mint Budapest 1945-ben az ostrom után" – tette hozzá a befektetési igazgató, aki szerint a görög kilépést nemcsak az eurózónának, hanem az egész világnak meg kellene emésztenie. Elképesztően sok rendezetlen jogi kérdés maradna a görög kilépés után, melyek évekig elhúzódnának, gátolva a rendszer teljes újraindítását. Nem beszélve arról, hogy az európai integráció megakadna és a visszájára fordulna.
“Ha a görögök nem hajlandók megreformálni a gazdaságukat, akkor nincs lehetőség arra, hogy továbbra is az eurózónában maradjanak”, mondta a hvg.hu-nak Benjamin Born, a müncheni ifo gazdasági kutatóintézet munkatársa. És amennyiben a trojka (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF) beszünteti a görög mentőcsomag részleteinek folyósítását, "akkor Görögország napokon belül bejelentheti, hogy elhagyja az eurózónát".
Üres polcok a boltokban: a leértékelés veszélyei
Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője szerint sajnos van realitása a görög kilépésnek az eurózónából. "A helyzet az, hogy ebbe az irányba sodródnak a görög politikusok" - mondta, ugyanakkor szerinte tudatos választás ez az opció nem lehet. Benjamin Born szerint az új görög pénznem, amit egy tanulmányban "új görög drachmának" nevez, 30-tól 50 százalékig értekelődhetne le. Zsiday Viktor, a Concorde Alapkezelő elemzője szerint akár negyedére is csökkenhet a drachma értéke.
Ennek az lenne a következménye, hogy bizonyos termékek és szolgáltatások importja szünetelne, különösen az energia – kőolaj, elektromos áram – hiánya lenne komoly hatással az ország működésére. Leállna a közlekedés, kiürülnének a boltokban a polcok. A külföldi áruk ára a többszörösére nőne, ezért Benjamin Born szerint már csak olyan árukat importálnának, amiket semmiképpen sem lehet belföldi termékekkel helyettesíteni. Az Unicredit friss londoni elemzése szerint elszabadulna az infláció és kétszámjegyű GDP-csökkenés is bekövetkezhetne az unió déli tagállamában. Az életminőség Zsiday Viktor szerint jelentős mértékben csökkene, "egy-két évig tartana majd a totális káosz". Mivel a külföldi importárukat belföldiekkel helyettesítenék, fellendülhetne a görög mezőgazdaság.
A görög olívaolaj optimistái
Hogy Görögország exportjára milyen kihatással lenne a leértékelés, erről eltérnek a vélemények. Orbán Gábor szerint egy új fizetőeszköz bevezetése, és annak azonnali leértékelődése szinte semennyire nem tudná felpörgetni az exportot, mivel a görög gazdaságnak nincsen olyan húzóágazata, mely kiránthatná az országot rendkívül szorult helyzetéből. Mások bizakodóbbak: Benjamin Born szerint külföldön az alacsonyabb árak miatt nagyobb sikereket arathatnának a görög mezőgazdasági termékek. “Egy német boltban a görög olívaolaj csak feleannyiba kerülne, mint a spanyol”, magyarázta Born.
| Görögország velünk marad |
| Nonszensz, propaganda - ezekkel a szavakkal illették az eurózóna pénzügyminiszterei hétfő esti megszokott havi összejövetelük után azokat a pletykákat, melyek szerint Görögország kilépne a közös fizetőeszközt használó országok csoportjából. Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának elnöke azt hangoztatta, hogy egy percig sem gondolt arra, hogy a görögök elhagyják az eurózónát és ez nem is volt a megbeszélés napirendi pontjai között. A csoport elnöke, aki egyben Luxemburg miniszterelnöke is, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a görög állampolgároknak meg kell érteniük, hogy megegyeztek egy programról és azt végre is kell hajtani. |
Rövid távon azonban sok görög cég jelenthetne csődöt, mivel külföldi tartozásaikat nem tudnák megfizetni. Hosszú távon a görög gazdaság viszont haszonélvezője lehetne a leeértékelt pénznemnek, mert a lecsökkentett fizetések és árak következményeként nőhet a görög cégek versenyképessége. Orbán Gábor szerint az export növekedése ezek után kiegyenlíthetné a fizetési mérleget. "Sajnos ma még kevés olyan cég van, amely elég nagy ahhoz, hogy a külföldi piacra termeljen", állapította meg Born. A görögországi nyaralás is olcsóbb lenne a leértékelődés által, így többen dönthetnének az olaszországi vagy törökországi nyaralás helyett görögországi vakációzás mellett.
A totális káosz
A magánvagyonok leértékelődésével gyors és tömeges elszegényedés következne be, ennek következtében megnőne a bűnözés is. "Ha az operatív lebonyolítást vesszük, akkor akár a szükségállapot bevezetését is számításba kell vennünk, ennyire eldurvulhat a helyzet" – véli Duronelly Péter. Ha bekövetkezne a kilépés, akkor a fenti állapotot hetek alatt elérné Görögország – tette hozzá Orbán Gábor, ebben szinte konszenzus mutatkozik a szakértők körében. "A helyzet jól hasonlítható Argentínához: ott a peso leértékelése után a lakosság 50 százaléka süllyedt szegénységbe, míg a krízis előtt ez csak minden tizedik argentinra volt igaz", magyarázta Born. Tüntetések, halálos áldozatokat követelő utcai harcok - Zsiday Viktor szerint ez sem kizárt. Erre Görögországban már az elmúlt években is volt példa: 2010 májusában az akkori görög kormány megszorításai ellen tüntető emberek két bankfiókot felgyújtottak, három ember bennégett.
A krízis politikai következményei is teljesen beláthatatlanok. Egy katonai puccs lehetőségét egy szakértő sem akarta megerősíteni, de az országot államcsődbe taszító pártok (a konzervatív Új Demokrácia és a szociáldemokrata Pánhellén Szocialista Mozgalom) eltűnését és a szélsőséges pártok már most kirajzolódó, további megerősödését Zsiday Viktor reálisnak látja.
Többen is úgy látják, hogy a görögök kilépése után az EU nem hagyja, nem hagyhatja magára Görögországot. Orbán Gábor szerint így az összes EU-tagállam vállára nehezednének majd a görögök terhei, többek között a magyarokéra is. Born szerint az EU kohéziós alapjából tovább lehetne támogatni a görögöket. Zsiday ugyanakkor úgy gondolja, hogy az eurózóna elhagyása együtt járna az EU-ból történő kilépéssel is és szerinte így az EU támogatása a nullával lenne egyenlő ezek után.
Lepecsételt euróbankóké a jövő?
A kilépés technikailag úgy nézne ki, hogy a Görög Nemzeti Bank megszűnne az EKB ügyfele lenni, a görög bankrendszer európai forrásai megszűnnének, az árak megindulnának felfelé és hatalmas felfordulás lenne. "Viszont lehetne szép papírokat nyomtatni, melyek semmit sem érnének" – tette hozzá Orbán Gábor, aki bele sem mer gondolni, mi jöhet az új fizetőeszközzel. "Maga a totális meltdown, a teljes összeomlás." Mivel a kilépés után direkt minden bizonnyal még nem léteznének új bankjegyek, Born szerint ezért feltehetőleg eleinte lepecsételt eurós bankókat használhatnának új görög drachmaként. Ezeket cserélnék majd le a bankok lassanként az új pénzre.
Egy másik probléma, hogy az emberek az eurózónából történő kilépés hírére külföldre próbálnák menekíteni a megtakarított vagyonukat. Bár az elhúzódó krízis következményeként már sok milliárd eurót kivontak Görögországból, Zsiday Viktor szerint a megtakarításoknak 70-80 százaléka még helyi bankoknál van - szerinte azért, mert a görögök el sem tudják képzelni, hogy hazájuk kiléphet az euróövezetből. A kormány ebben az esetben több napra bezárathatná a bankokat, hogy bejelentse az átállítást. "Pénteken bezárnak a bankok, szombaton bejelenti a miniszterelnök, hogy bevezetik az új drachmát. Ezek után egy hétig nem nyítnak ki, és utána is hetente csak egy alacsony összeget lehet felvenni, hogy a görög bankrendszer ne omoljon össze" - vázolt egy lehetséges szcenáriót Zsiday Viktor. A magánemberek és cégek folyószámláit ezek után éppúgy átállítanák az új pénznemre, mint a fizetéseket és a belföldi hiteleket. A pénzcsempészést megakadályazandó szigorúan ellenőrizni kellene a határokat, de Benjamin Bornnak erős kétségei vannak, hogy a görög állam, "amely erre már most sem képes" - az akkori kaotikus körülmények között ezt meg tudná-e oldani.
| Vulkánon ülve koalíciózni |
| "A görög politikában hazárdírozás folyik" – hangsúlyozta Fokasz Nikosz szociológus, az ELTE professzora. A kialakult helyzet jól szemlélteti a görög paradigmát: tagjai maradni az eurózónának, de felhagyni a megszorításokkal. Pedig az utóbbi hiányában szinte elképzelhetetlen, hogy a közös fizetőeszközt továbbra is tudják majd használni. "A görögök önmagukat is katasztrófa-forgatókönyvekkel riogatják, szimplán azért, hogy tudják, ezeket el kell kerülni" – emelte ki Fokasz. Véleménye szerint a közvélemény-kutatásokat jelenleg vezető, a választásokon második helyet besöprő Radikális Baloldal (Sziriza) szélsőséges retorikája esetleges kormányra kerülése esetén mérséklődni fog. Szerinte nincs más út Görögország előtt, mint a megszorítások, a Radikális Baloldalnak fel kell vállalnia ezt a politikát. "Ebben a rendkívüli helyzetben olyan, mintha vulkánon ülve kellene megoldást találni" – hangsúlyozta Fokasz. Az ELTE professzora arra is felhívta a figyelmet, hogy a népharag és düh csak akkor talál táptalajra, ha van egy erős ellenzéki párt, mint jelenleg a Sziriza, mely szítja a feszültséget és látszólagos alternatívát kínál a meglévő pártokkal szemben. Bár Karolosz Papuliasz görög államfő minden követ megmozgatott, hogy koalícióra bírja a politikai szereplőket, akár úgy, hogy külső támogatással szakértői kormányt hoznak létre. De úgy tűnik, mégsem sikerül elkerülni a júniusi előrehozott választásokat. |
A görög bankok a leértékelés után mindenképpen katasztrofális helyzetben lennének, a hitelezés tőkehiány miatt feltehetőleg töredékére csökkenne. Zsiday Viktor ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a görög kormány rögtön államosítaná az összes bankot. Benjamin Born német szakértő szerint az EU besegíthetne a bankok feltőkésítésébe.
Egy következő cikkünkben a görögök eurózónából történő esetleges kilépésének az európai dimenzióit vesszük górcső alá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
