Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Noha a telefonadó bevezetésével kapcsolatban a péntek délutáni, negyedik találkozó volt az utolsó egyeztetési fórum a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a telekom cégek között, információink szerint este úgy álltak fel a felek az asztaltól, hogy a kormányzati szándék és a szolgáltatók elképzelései több ponton sem közeledtek egymáshoz. A percalapú adót várhatóan szeptemberben vezetik be.
A telekommunikációs cégek és a kormány telefonadó ügyében összehívott péntek délutáni egyeztetésről elsőként kiszivárgó hírmorzsák még azt a látszatot keltették, hogy a negyedik, érdemben utolsó tárgyalásnak nem volt sok értelme, mert alig közeledtek egymáshoz az álláspontok, "a helyzet azonban ettől lényegesen árnyaltabb" - mondta a hvg.hu-nak egy, a tárgyaláson személyesen részt vevő vállalati tisztviselő.
A két héttel ezelőtt ismertetett Széll Kálmán terv 2.0 egyik sarkalatos pontja a telefonadó júliusi bevezetése, ami szerint 2 forint adót kellene fizetni a telefonálás percei, az sms és mms küldés darabjai után. Igaz, Matolcsy György a szerdai Fidesz-frakció ülésén már augusztusi bevezetésről beszélt, illetve arról, hogy az idősek miatt havonta 10 percnyi telefonhívás adómentes lenne.
A szakma által csak "Matelcsyként" emlegetett adó bevezetésével azonban számos technikai, pénzügyi és technológiai kérdés merült fel, amiatt is egyeztettek többször a kormányzati és iparági érintettek. A telefonos szolgáltató cégeknek elsősorban a percalapú adóztatással van a legnagyobb bajuk, ezért a pénteki egyeztetések megkezdéséig kaptak időt, az ötletelésre.
Hiába komolytalanok a kedvezmények
A találkozón azonban kiderült, hogy a kormányzatnak továbbra is az a határozott álláspontja, hogy maradjon az eredeti elképzelés. Minden mást lesöpörtek az asztalról - mondta egy neve elhallgatását kérő forrásunk, aki szerint a megbeszélés leginkább a kemény üzleti tárgyalások hangulatát idézte, igaz, mint mondta, Balog Ádám, az NGM helyettes államtitkára végig tárgyilagos tudott maradni.
Ha már adó, akkor arányosnak kell lennie - szólt a kormányzati érv, és nagyjából ezen meg is bukott a Telenor és a Vodafone által képviselt előfizetőalapú adóztatás ügye - mondta az egyik mobilcég neve elhallgatását kérő képviselője. Úgy tudjuk, a legtöbb előfizetéssel rendelkező Magyar Telekom, egyfajta középutas megoldást választott, mivel mobil és vezetékes hálózattal is rendekezik. A tárgyaláson felmerült két modell - azaz a percalapú és az előfizetés alapú adó - egyaránt sújtaná a céget.
A hvg.hu információi szerint a kormány a tárgyalásokon lényegében arra az egy módosításra volt hajlandó, hogy az eddig rászorultsági alapon hangoztatott, havi 10 percnyi adómentességet tegyék általánossá, és minden fogyasztó kapja meg ezt a kedvezményt. Ugyanakkor a magánszemélyek 700, illetve a cégek 2500 forint feletti mentességi szintjéből nem engedtek, noha a szolgáltatók együttesen jelezték, hogy ez a paraméterezés a piaci adatokra és a felhasználói szokásokra vetítve inkább a kedvezmények komolytalanságát tükrözik vissza.
Kétszámjegyű forgalomesés jön
Azt a kérdést viszont gyorsan tisztázták, hogy a kétforintos adó valójában mennyi is lesz. A megállapodás szerint várhatóan szeptembertől vezetik be az új adóterhet, ami "a számlákon majd a nettó szolgáltatási díj és az áfa után kerül kiszámításra". Vagyis az előzetes hírekkel ellentétben, nem terheli majd külön adóteher, hanem egységenként 2,00 forint lesz.
Több olyan, az adókivetés szempontjából egyáltalán nem lényegtelen részletkérés tisztázására azonban nem került sor, melyek a szolgáltatóknak fejtörést okoznak. Ilyen például, hogy a mobiltelefoncégek a feltöltőkártyás fogyasztóik esetében jelenleg nem tudják pontosan lekövetni, hogy a telefont mikor használják telefonálásra és mikor fizetnek vele például parkolási díjat.
De hasonlóak kardinális problémát jelet a vezetékes telefonszolgáltatóknál, hogy az adóteher percalapú kivetése várhatóan egyszerűen elleheteleníti azt az egyébként jól működő terméktipust, amelynek lényege, hogy az adott városon belüli hívásokat a szolgáltató ingyen adja. A társaságok, melyek eddig az ilyen tipusú hívások esetén nem számolnak fel percdíjat (mi több, nem is mértek időt), most arra kényszerülnek, hogy az ingyenes hívásokat percenként adóval terheljék meg. A problémára a kormányzat részéről olyan válasz érkezett, hogy ezekben az esetekben a telefontársaság alapból számolja fel a havi 700 forintos adómaximumot, és akkor nem kell számolgatnia a perceket.
Ami a "Matelcsy" bevezetésének piaci következményeit illeti: a pénteki megbeszélésen az NGM képviselője elmondta, úgy számolnak, hogy az adó miatt 13 százalékos forgalomcsökkenés következhet majd be. A szolgáltatók azonban nem ennyire optimisták, egy vezetékes, illetve egy mobiltelefonszolgáltató cégnél is azt mondták a hvg-hu-nak, hogy ott 20 százalék körüli forgalomvisszaeséssel számolnak.
A kapzsi állam víziója
A telefonadó bevezetésével egyébként a kormány 30 milliárd forintot vár. Igaz, a kormányzat úgy veti ki ezt a sarcot, hogy idén még 62 milliárd forint iparági különadóval is lehúzza a szektort, miközben a kormányzat voltaképpen azért vezeti be a "Matelcsyt", hogy az EU nyomásra kivezetendő szektorális extraadó miatt keletkező lyukat befoltozza.
Emellett a kormány a cégekre hárítaná át az adó miatti plusz beruházási, fejlesztési költségeket, amely iparági becslések szerint 40-60 millió forint lehet. Az egyeztetésen a szakma ezért felvetette, hogy a költségek legyenek leírhatók a telekomadóból, ám erre a kormány nemet mondott. A telefoncégek válaszul (de nem csak emiatt) hétfőre közös sajtótájékoztatót helyeztek kilátásba, melytől információink szerint akkor tekintenének el, ha az egyeztetésen az NGM-nek átadott hosszú, szakmai kérdéssorra kielégítő válaszokat kapnak.
Úgy tudjuk, mielőtt a kormány elé kerül az előterjesztés, az NGM a javaslatot még megvitatja a témában érintett érintett hivatalokkal (pl. NMHH), a telefoncégek pedig innentől kezdve csak a lobbierejükben bízhatnak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
