A kormány a 2013-as költségvetés egyensúlyba hozása érdekében a banki és postai pénzforgalom után az internet- és telefonhasználatot is megadóztatná. A jegybanktörvényt Matolcsy György közben úgy módosítaná, hogy nem veszi figyelembe az Európai Központi Bank fő intelmeit. Márpedig így nehéz lesz EU/IMF-hitelhez jutni - már ha a kormány még egyáltalán komolyan akarja. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Hidegzuhanyként érte az internetezőket a hír pénteken, miszerint a kormány megadóztatná az internet- és telefonhasználatot, a már így is nagy megrökönyödést keltő pénzügyi tranzakciós adó bevezetése mellett. Az elképzelés szerint az új adót a szolgáltatók számláznák ki, a teher a felhasználóké lenne. Így minden egyes sms, telefonhívás és internetezés után pluszban kellene fizetni. Azt még nem tudni, hogy utóbbinál mit számolnának, az adatforgalmat vagy az online eltöltött perceket, és az adó mértéke is bizonytalan egyelőre.
Hajmeresztő ötlet
Bár közösségi adójogot feltehetően nem sért, jelentős versenyhátrányt okozhat magyarországi cégeknek az új adónem. A felhő alapú adatszolgáltatásokra épülő üzleteket pedig egyszerűen lenullázhatja - mondták a hvg.hu-nak iparági szereplők. A kormány jövő kedden tárgyalja az internetadót, amely az utóbbiak miatt is inkább mobiltelefonadó lehet. (Az adóötletelésre tekintettel összegyűjtöttünk néhány tippet, hogyan tudna a kormány még több sarcot kivetni - bár ebben a kabinet látszólag nem szorul segítségre.)
A jobboldalon sem mindenki lelkesedik az új adónemek bevezetéséért: Chikán Attila, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere egyenesen hajmeresztő ötletnek tartja a tranzakciós adót, és szerinte inkább kézzelfogható reálgazdasági lépésekre és határozott kommunikációs fordulatra van szükség. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője szerint a tranzakciós adó a feketegazdaságot fogja növelni és a lakosságra fog terhet róni, ha bevezetik.
Ha Orbán bevezeti az tranzakciós adót, azzal bizonyos szempontból az EU élvonalába jutunk. Ilyen néven az unióban is tervezgetnek ugyanis egy adót, de arról egyrészt még parázs viták zajlanak, másrészt annak csak a neve ugyanaz, a tartalma teljesen más.
Uram-bátyám ország
A héten folytattuk sorozatunkat a magyarországi korrupcióról: ezúttal a hazai közbeszerzések körüli anomáliákról írt Tátrai Tünde közbeszerzési szakértő, aki leírta, hogy hányféleképpen lehet kijátszani és torzítani a versenyt, és hogy sokan már el sem indulnak közbeszerzésen, mert nem akarnak az állammal üzletet kötni. Annál több sikert arat a közbeszerzéseken a kormány kedvenc cége, a Közgép, amely az általa alkotott konzorciumok vezetőjeként 2010 óta több mint 200 milliárd forintot nyert különböző közbeszerzéseken. Valódi vezetőjét mindezidáig nem lehetett ismerni, de a héten a népszabadság nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, amely igazolja, hogy a vállalatcsoport mögött valójában Simicska Lajos, Orbán egykori kollégiuma szobatársa, a Fidesz háttérembere áll.
Mióta Ángyán József parlamenti államtitkár lemondott posztjáról a "zöld bárók" miatt, a közvéleményt érdekelné, kik lehetnek a magyar oligarchák. Egyről a héten kiderült: Borsodban állami földek bérletére szerzett jogot Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere. A miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló, a felcsúti Puskás Akadémiát is vezető Mészáros így már 1223 hektár állami földet bérel.
Megint elmennek a falig
Matolcsy György kedden késő este nyújtotta be a jegybanktörvény és az alaptörvény jegybankra vonatkozó részének a módosítását, bevallottan azzal a céllal, hogy a szabályozás az uniós rendelkezéseknek megfeleljen. Azonban a módosító javaslatból kimaradt, ami a jegybank vezető testületeit a leginkább érintené: Matolcsy ugyanis "elfelejtette" kivenni a monetáris tanács létszámának emelését, valamint a harmadik alelnök kinevezésének lehetőségét a már elfogadott törvényből. Márpedig ezt a kívánalmat az Európai Központi Bank egyértelműen deklarálta.
A forint nem reagált érdemben a hírre, pedig ezt a szereplők felfoghatták volna a kormány hadüzeneteként is. A hétfői ötoldalú egyeztetésen Frankfurtban, amelyen EKB, az EB, a Nemzetközi Valutaalap, az MNB és a magyar kormány képviselői vettek részt, hogy tisztázzák a jegybanktörvénnyel kapcsolatban felmerült kérdéseket, a kormány csak "postást" küldött, hiszen a megbeszéléseken az NGM-et csak főosztályvezetői szinten képviselték. A nemzetközi szerevezetek elvárásait memorandumban így is megküldték a kormánynak - így annál nagyobb felháborodást váltott ki a tárgyalópartnerekben, hogy kedd este a tárgyalások megállapításait figyelmen kívül hagyó törvényjavaslatot terjesztett be a magyar kormány az Országgyűlés elé. Szombatra az IMF tavaszi ülésszakára mindenesetre teljes delegációval utazott ki a magyar fél (a kormány és a jegybank képviselői), és még Matolcsy György is a stábbal tartott, pedig az utóbbi időkben ezekből a tárgyalásokból ki szokott maradni. A tét nagy, és a jövő héten már valóban várhatóak új fejlemények, hiszen kedden Orbán Barrosóval tárgyal majd, amire feltehetően magával viszi, hogy mit kínál a magyar kormány az aktualizált konvergenciaprogramban.
Átalakuló MÁV, pénz a BKV-nak
Szarvas Ferenc, a MÁV elnök-vezérigazgatója távozik posztjáról, helyére a Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút (GYSEV) Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dávid Ilona érkezik. Szarvas azonban nem az egyetlen "áldozata" a MÁV átszervezésének: a hírek szerint Dávid Ilona a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatóját, Kővári Zsoltot is lecseréli. A helyére a szintén GYSEV-es Ungvári Csaba a jelölt. A pályavasúti főigazgatót, Kovács Ernőt a Dávid Ilonával érkező Kövesdi Szilárd válthatja. A Népszabadság szerint az új vezérigazgató feladata lesz a MÁV részekre darabolása.
Közben Fónagy Jánost közösségi közlekedés átalakításáért felelős kormánybiztossá nevezte ki a kormány, május 1-jétől egy éves időtartamra. A feladata szerint közreműködik majd a közösségi közlekedés szervezeti kereteinek átalakításában, az ingatlanvagyonnal kapcsolatos feladatok előkészítésében. Felülvizsgálja az intézményi és szervezeti működést és felügyeli a tarifa- és kedvezményrendszer, valamint a menetrendek kialakítását is.
15 milliárdot kaphat a BKV a működésére, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdán elfogadja a pénzügyi főpolgármester-helyettes módosítóját. Ez az összeg fedezné a BKV finanszírozását, a fejlesztésekből átcsoportosított források (6 milliárd Ft), az egyszer már zárolt, és most majd felszabaduló pénzmaradvány (9 milliárd forint), valamint a cég saját megtakarításai (5 milliárd forint) mellett. (Nem elhanyagolható kérdés, hogy az utóbbi miből lenne és mennyire hihető, hogy valóban megtakarítható.) Ugyanígy a jövő héten terjesztheti a kormány elé Tarlós István főpolgármester és Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a BKV hosszú távú finanszírozásáról szóló tervet. A hvg.hu információi szerint kormány ezentúl csak a fejlesztésekhez járulna hozzá, a működtetésből kiszállna - ennek a tervezetnek a részleteit is kiváncsian várjuk.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.