Csaba László közgazdász szerint sosem voltunk olyan közel az euró bevezetésének célmutatóihoz, mint most. Szerinte három-négy éven belül be lehetne vezetni a közös valutát - hangzott el az m1 Ma reggel című műsorában.
"Ha fél éve csak arról tárgyalunk, melyik presszóban akarunk leülni, de a lakásról, vagy az autóról nem, akkor abból nem lesz üzlet" – jelentette ki Csaba László közgazdász az m1 Ma reggel című műsorában. Mint mondta: eltelt fél év, és az IMF-fel még mindig csak a tárgyalásról tárgyalunk. Emlékeztetett arra: 2008 novemberében nem 36 hét, hanem 36 óra alatt meg tudtunk állapodni a valutaalappal.
Úgy vélte: az IMF maga elé tolja az Európai Bizottságot, az pedig olyan kérdéseket vet fel, melyeknek a hitelfelvételhez semmi köze. Ilyen szerinte például a médiatörvény, a bírói rendszer átalakítása, vagy a „tengeri kikötők tisztaságáról szóló direktíva átültetése”. A feltételesség része minden ilyen megállapodásnak, éppen ezért szokás ilyet hajszolni, ha nincs más megoldás. Ha eltelt fél év, akkor mégiscsak van más megoldás, és nem annyira sürgető.
Emlékeztetett arra: 2011 novemberében napról napra egyre gyengébb volt a forint, minden nemzetgazdasági mutatónk elég szörnyű volt, ami azért most nem áll fenn. A magyar papírok most meglehetősen vonzóak; míg az Európai Központi Bank egy százalékon tartja a kamatot, az amerikai jegybank pedig még ennyin sem, akkor a magyar papírok kiváló befektetést jelentenek – érvelt a közgazdász, aki szerint jelenleg tudjuk magunkat finanszírozni a piacról.
Csaba László hangsúlyozta: az euróbevezetés céldátumainak be nem tartása miatt a mindenkori magyar kormány hitelessége rendkívül alacsony, ugyanakkor ilyen még sosem volt, mint mostanság, hogy ennyire közel lettünk volna a célmutatókhoz. Van három-négy mutató, amit a közös fizetőeszköz bevezetéséhez teljesíteni kell. Most ki lehetne tűzni egy határidőt, álláspontja szerint 2015-2016 képviselhető.
2016. január 1-jétől be lehetne vezetni az eurót Magyarországon, ha erre olyan világverő gazdaságok, mint az észt vagy a szlovén is képesek voltak – szögezte le. Csaba László szerint ez sokkal könnyebb, mint az Európai Bizottságnak a politikai jellegű fenntartásait eloszlatni. Ez saját érdek, ezt magunk miatt kell megcsinálni. Ez egy olyan ügy, ha a saját feladatainkat ellátjuk, és ennek lesz plusz bónusz hozadéka, miért ne csinálnánk – érvelt a közgazdász.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.