A monetáris tanács öt tagja - köztük Simor András jegybankelnök - szavazott a jegybanki alapkamat 7 százalékon tartására a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának március 27-i ülésén, egy tag voksolt 25 bázispontos kamatcsökkentésre, Király Júlia, a jegybank egyik alelnöke pedig 25 bázispontos kamatemelésre - derül ki a szerdán közölt jegyzőkönyvből.
A Monetáris Tanács tagjai a jegyzőkönyv szerint egyetértettek abban, hogy a javuló nemzetközi hangulat ellenére a hazai eszközök kockázati megítélése az utóbbi időszakban kismértékben romlott. Bár a forint árfolyama stabilan erős a korábbi időszakhoz képest, és a külföldiek aktivitása az állampapírpiacon növekedett, a hozamelvárások emelkedtek mind a forint, mind a deviza államkötvények esetében.
A tagok egyöntetű megítélése szerint a hazai kockázati megítélés nagyban függ az IMF/EU-megállapodással kapcsolatos fejleményektől. A megállapodás létrejötte kedvező piaci hatást fejthet ki a jövőben, míg a tárgyalások halasztása finanszírozási kockázatot jelentene, és növelhetné a hazai eszközöktől elvárt kockázati prémiumot.
A kamatdöntési vita során a tanácstagok többsége egyetértett abban, hogy az inflációs alappálya a kamattartást indokolja. Konszenzus volt abban is, hogy az alternatív forgatókönyvek valós kockázatokat jelenítenek meg, és rövid távon egyik forgatókönyv sem indokol kamatpolitikai eltérést az alappályától.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.