Gyakorlatilag „semmit nem kell tenniük” azoknak, akik szeretnének foglalkoztatási szövetkezet indítására pályázni – magyarázta Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó, szegénységkutató, a szociális szövetkezetek hazai prókátora a március 12-i kormányszóvivői tájékoztatón, ahol bejelentette, a kormány új típusú szociális szövetkezeteket alakít. Magyarország egyik legfőbb problémája köztudottan a munkanélküliek magas száma. A kormány pedig „kapaszkodók nyújtásával” szeretné csökkenteni az álláskeresési járadékból és szociális segélyekből élők számát. Erre lenne többek között hivatott a közmunka új típusát megteremtő szövetkezet.

Nem ma indultak

Az, hogy Hegedűs Zsuzsa és a kormány "téeszesítéssel" oldaná meg, hogy ne segélyből, hanem munkából éljenek az emberek, nem múlt hétfőn látott napvilágot. Néhány nappal korábban Navracsics Tibor benyújtotta a szövetkezeti törvény módosítását (pdf), amely megteremti és bevezeti a foglalkoztatási szövetkezetek fogalmát. Ennek célja, hogy munkát adjon olyanoknak, akik régóta nem dolgoznak, miközben az általuk előállított termékeket piacra vihetik. Ebből pedig idővel lehet annyi haszon, hogy a szövetkezetek is önfenntartókká váljanak, és a bevétel még a tagoknak is biztos megélhetést nyújtson.

Szociális szövetkezet Balatonkenesén

bea

A szociális szövetkezetek önsegítő és önfoglalkoztató társulásokként jöttek létre szerte a világban, alapvetően hátrányos helyzetben levő közösségek részvételével. Most hasonlóknak az alapítását ösztönözné a miniszter javaslata. Nem mintha nem lennének ilyenek: 2011-ben 259 szociális szövetkezet működött Magyarországon, ennek 15 százaléka Budapesten, 12 százaléka Borsodban, 11 százaléka pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Szervesen növekedne

Az induló, új típusú szociális szövetkezetek egyenként ötmillió forintos támogatást kaphatnának (idén a programra összesen 5 milliárd forint jut), amelyre május 1-jétől lehet majd pályázni. A kormány új intézkedése az ország 47 leghátrányosabb kistérségének 800 olyan települését célozza, ahol ötezernél kevesebben élnek és a „normál pályázati rendszerben” nem tudnak előrelépni, mert nincs pénzük pályázatírásra, a kiírások pedig inkább csak a nagyobb településeknek vagy társulásoknak szólnak.

A szövetkezetek támogatását a javaslat a fejlődésükkel arányosan képzeli el. A belépőszinten, amikor elindítják a szövetkezetet és leginkább az önfenntartásra alkalmas termelésnek az alapjait teremtik meg, ez az ötmilliós támogatás élne. 1-2 év múlva, amikor már eladásra is termelnének, a támogatási szint is felmenne 15 millióra. Míg a harmadik körben már kisipari üzemként működnének, amihez 50 millió forintos támogatást vehetnének igénybe.

Az istállótól a médiáig

A programban való részvételre súlyosnak tűnő feltételeket is megfogalmaz a javaslat: eszerint a foglalkoztatási szövetkezet olyan „szociális szövetkezet, amelynek legalább 500 természetes személy és legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat a tagja”. Ez egyébként jobboldalon is okozott némi zavart: maga Hegedűs Zsuzsa is arról beszélt, hogy mind önkormányzatok, mind magánszemélyek pályázhatnak a támogatásra, pedig külön-külön nem megy, és a létszám is meglehetősen magas küszöbértéket szab.

A javaslat ráadásul feltételezi azt is, hogy a súlyosan forráshiányos önkormányzatok ebben komoly támogatói szerepet tudnak vinni. Ha például mezőgazdasági profilú szövetkezetről beszélünk, mint amilyennel Hegedűs Zsuzsa is próbálkozott, akkor ahhoz termőföld kell, épületek, gépek. A törvénytervezet indokolásában az áll, hogy az önkormányzatok saját vagy pályázati forrásokból biztosítani fogják a szövetkezet működéséhez szükséges emberi és anyagi erőforrásokat (például telek), felkutatják a potenciális munkavállalókat, megszervezik a munkát és a már említett módon a termékek felvevőpiacaként is működnének.

A kormány arra számít, hogy a leendő szövetkezetek tevékenysége szerteágazó lesz, és a piacon később jobban kamatoztatható tevékenységeket is végezhetnek, például bio-élelmiszerek előállítását, alternatív tüzeléstechnikai berendezések gyártását. De még ipari mosodai tevékenység és víztakarékos autómosás végzését, valamint média- és marketingszolgáltatást és online szolgáltatórendszerek működtetését sem zárták ki.

Egyébként a meglévő szociális szövetkezetek többsége is valamilyen szolgáltatással foglalkozik (147 darab), 27 százalékuk ipari tevékenységet folytat és csak 9 százalékuk űz valamilyen mezőgazdasági tevékenységet.

A szakma nem érti

A kormány tervei meglehetősen megalapozatlanok – mondta a hvg.hu-nak Németh László, a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének (SzOSzöv) ügyvezető alelnöke. Mindenféle tudás nélkül nem lehet azt várni az emberektől, hogy egy szövetkezet tagjaként nemhogy eltartják magukat, de egy idő után profitot is fognak termelni. Ez szakmailag nonszensz – véli Németh.

Ráadásul szerinte a foglalkoztatási szövetkezetek alapítási feltételei diszkriminatívak azáltal, hogy nemcsak természetes személyek alkotják, hanem kell bele egy nemzetiségi önkormányzat is. Hozzátette: szerinte a szövetkezetek alkalmasak lehetnek arra, hogy a közmunkában dolgozókat felszívja, és elvileg ugyan 400 ezer embert is munkába állíthat, de inkább arról van szó, hogy az egyik rendszerből a másikba kerülnek az érintettek, anélkül, hogy a foglalkoztatásuk valós helyzete lényegesen megváltozna.

Szövetkezeti tulajdon

Stiller Ákos

Kérdés az is, milyen módon részesülnek a tagok a szövetkezeti vagyonból. A legtöbb szövetkezet 11-15 ezer forintos részjegyeket bocsát ki, vagyis egy tagnak ennyivel kell beszállnia. Az egyelőre nem is tisztázott, hogy az új típusú szövetkezeteknél a részjegyek megvásárlását is segíti-e az állam, vagy a támogatást erre nem lehet költeni. Így viszont kérdéses, hogy egy mélyszegénységben élőnek lesz-e erre pénze.

Fokozza a nehézségeket, hogy a vonatkozó pályázatokat sem beruházásra, hanem a foglalkoztatás finanszírozására írják ki. Igaz, erre megoldást jelenthet az állami és uniós pályázati környezet átalakítása, amelyet Navracsics Tibor a törvénytervezetben javasol. A javaslat szerinti szövetkezet nem igazán lesz ösztönözve arra, hogy vállalkozásként igyekezzen működni. Legalábbis erősen kérdéses, hogy a nyugati mintákhoz hasonlóan képes lesz-e erre (social enterprise).

Visszavonatnák

A parlamenti pártok nem voltak elájulva a tervezettől – a Fidesz-KDNP kivételével mindenkinek kétségei voltak a tervek sikerességét illetően.

A március 20-i általános vitában az MSZP kifejtette: szerintük ez a tervezet semmire sem jó, azt leszámítva, hogy az uniós pénzek a nemzetiségi önkormányzatokat és főleg azok vezetőit fogják segíteni. A szocialisták szerint a terv kidolgozatlan, nem gondoltak a megvalósíthatóságra, szakértők bevonására, akik segítenék a szövetkezetek működését.

A Jobbik a törvény visszavonását kérte és többek között azt nehezményezte, hogy semmilyen visszacsatolási mód nincs a rendszerben, ezért nem lehet, tudni, hogy az 5 milliárd forintot arra fogják-e elkölteni, amire a kormány szánja. Szerintük a tervezett 800 szövetkezet mellé 800 szakember kellene, akik egyszerre rendelkeznek szociális munkás és mezőgazdasági végzettséggel.

Jó célnak tartja az LMP a vidéki foglalkoztatás felpörgetését, de nem biztosak abban, hogy a kormány megfelelő eszközökhöz nyúl. Ők azt sem értik, hogy miért 500 fő a szövetkezeti forma létrehozásának alsó határa – szerintük ennyi embert lehetetlen egy kistelepülésen bevonni.