Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Májustól 142 forintot kell fizetnie a Magyar Telekom ügyfeleinek, ha számláikat sárga csekken fizetik be, annak azonban nem kell tranzakciós díjat fizetnie, aki banki átutalással rendezi tartozását. Az egyik legnagyobb nyugdíjas szervezet szerint a döntés igazságtalan, a Magyar Telekom szerint a díjat elsősorban környezetvédelmi okokból vezetik be, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság viszont vizsgálódni fog - számolt be a hirado.hu.
A Magyar Telekom a napokban küldött levelet az ügyfeleinek, melyben azt írják: a május elseje után csekken befizetett T-Home és T-Mobile számlák után tranzakciós díjat, 142 forintot számolnak fel. Még annak is, aki ügyfélszolgálaton egyenlíti ki számláját. A díjat csak annak nem kell kifizetnie, aki banki átutalással, elektronikusan vagy csoportos beszedéssel rendezi tartozását.
A Híradó megkereste a Magyar Telekomot, ahol közleményben válaszoltak. A díjat elsősorban környezetvédelmi okokból vezetik be, azért, hogy az ügyfelek kevesebb papírt használjanak. A 142 forintos összeget azzal indokolták, hogy ennyibe kerül egy csekk postaköltsége. Arra ugyanakkor nem válaszoltak, hogy a T-Pontokban személyesen kifizetett számlák után miért számolnak fel ugyanennyi pénzt.
Simon Dezső, az MSZOSZ Nyugdíjas Szervezetének elnök közölte: a szolgáltató a költségének egy részét át kívánja hárítani a nyugdíjasokra, méghozzá azokra a kisjövedelmű nyugdíjasokra, akik nem rendelkeznek bankszámlaszámmal.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál azt mondták: vizsgálni fogják a tranzakciós díj bevezetését. Az ilyen típusú díjtételek bevezetése, az általános szerződési feltételek módosítása lehet tisztességtelen, ennek megállapítására a bíróság jogosult – mondta Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője.
2008-ban két másik távközlési szolgáltató is hasonló csekkdíjat vezetett be. A hatóság akkor bírósághoz fordult. Döntés azóta sincs.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
