Simola József elmondta, az eredményt egyértelműen a kutatás-termelés (upstream) üzletág hozta, míg a gazdasági környezet, illetve a magas olaj- és üzemanyag árak miatt a feldolgozás-kereskedelem (downstream) üzletág veszteséges volt 2011-ben. Kifejtette, a magas benzinár nem jó a Mol feldolgozás-kereskedelmi üzletágának, mivel csökkenti a forgalmat és a keresletet. Molnár József vezérigazgató elmondta, közepesen jó évet zártak 2011-ben, ami azonban jó alapot ad a következő évek fejlődéséhez. Elmondta, a tavaly megtermelt 3 milliárd dollár EBITDA 50 százaléka a nemzetközi piacokról jött.

A tervekről kifejtette, kitermelésük stabil, ám ezen a területen 2014-től 3-4 százalékos növekedést terveznek. A növekedés hosszú távú forrását a fejlesztési programok jelentik, például ennek támogatásra 9 új kutat fúrnak a kurdisztáni régióban. Itt eddig 600 millió dollárt fektetett be a Mol, s az idén további 170 millió dollárt költ fejlesztésekre, illetve a korábbi beruházások kiaknázására.

Molnár József Kurdisztánt egyedülálló lehetőségként jellemezte, itt folytatják a kutatási programot, s a tervek szerint két éven belül a próbatermelést is megkezdik. Kurdisztánban 725 milliárd hordó készletet tártak fel, ahol 2015-2017-ben megkezdődik a kereskedelmi kitermelés: a kitermelés maximuma 2017-2020 között napi szinten 55-62 millió hordó lesz. A Mol a downstream üzletágban a gázolaj előállításra fókuszál, célzott beruházásokat hajt végre azért, hogy javuljon a finomítás eredményessége.

Molnár József elmondta, továbbra is prioritás a pénzügyi stabilitás, az idén további finanszírozásra nincs szükségük, s csak a már megtermelt pénzt (cash flow) költik beruházásokra. A Mol a tervek szerint a következő időszakban éves szinten 1,5-2 milliárd dollárt költ beruházásokra, ennek kicsit több mint felét az upstream szegmensre, negyedét pedig downstreamre. Az upstream üzletágon belül a fókusz a közép-kelet-európai, az iraki-kurdisztáni, az oroszországi, valamint kazahsztáni kitermelés felfuttatása.

A Mol fontos célja az is, hogy növekedjen a szlovák, a magyar és a horvát piacon, de például az osztrák és román piacon is tervez egyebek mellett logisztikai fejlesztéseket. A petrolkémiai fejlesztések célja pedig az, hogy a Mol megőrizze komplexitását, s emellett lehetőséget teremtsen arra is, hogy belépjen egy még magasabb nyereségű piacra.

A Mol a legnagyobb kitermelés-növekedést középtávon Oroszországban és Kazahsztánban szeretné elérni: Oroszországban például a mostani napi mintegy 18 ezer hordónyi kitermelést 2014 után 40 ezer hordóra szeretné növelni.

Molnár József kifejtette, a Molnak szembe kell néznie a magas, illetve emelkedő kőolajárral, ami várhatón plusz-mínusz 15 százalékos sávban, 110 dollár körül mozog majd.

Kérdésekre válaszolva Molnár József a Nabuccóról elmondta, gázforrása nincs a tervezett vezetéknek, s az is nagyon bizonytalan, mekkora beruházással lehet létrehozni. Amíg ezek nem tisztázódnak, nem lehet érdemben sem igent, sem nemet mondani rá.

Simola József szintén kérdésre válaszolva közölte, az osztalékról az igazgatóság március második felében dönt. Molnár József elmondta azt is, tudomása szerint nincs napirenden az alapszabály szavazati jogokat és arányokat érintő pontjainak megváltozatása.