Újjá kell építeni a görög közigazgatást, fejlesztési bankot kell létrehozni a kkv-k hitelezésére és ki kell dolgozni egy növekedési programot - többek között ezt tanácsolják közgazdászok. Mások arról sincsenek meggyőződve, hogy a görögöknek pont ilyen mentőcsomagra van most szükségük. Külföldi lapszemle.
Az euróövezeti országok pénzügyminiszterei kedd hajnalra megállapodtak a második görög mentőcsomagról, amely 130 milliárd eurós támogatási csomagot és az államadósság leszorítását tartalmazza. Az újbóli mentőcsomagról viszont megoszlanak a szakértők véleményei.
A görög gazdaságnak kezdettől fogva olyan növekedési program kellett volna, amely sohasem volt - vélte Dani Rodrik, a Harvard oktatója, még az újabb csomag megszavazása előtt. Közgazdászok arra is felhívták a figyelmet, hogy stratégiaváltásra is szükség van. Nem elég csak a költségcsökkentésre koncentrálni - a növekedést is elő kell segíteni - mondta Philippe Agion, a Harvard professzora a Financial Times Deutschland-nak.
Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem közgazdásza szerint a bankszektor likviditását is helyre kell állítani. A német kormány csak a költségvetésre koncentrál, és közben figyelmen kívül hagyja, hogy a görög gazdaság egyik alapvető problémája az, hogy a kis- és középvállalkozások nem tudnak hitelt felvenni - hangsúlyozta az FTD cikkében.
Hasonló véleményen van Markus Brunnermeier is a Princetonról, úgy gondolja: egy fejlesztési bank lehet a kkv-k felfuttatásának kulcsa. Ő azonban hozzátette azt is, hogy nem csak jobb infrastruktúrára, de a hatékonyabb közigazgatás is elengedhetetlen. Újjá kell építeni az intézményi hálózatot - jelentette ki Thomas Mayer, a Deutsche Bank vezető közgazdásza.
150 ezer közszolgát kell kirúgni
130 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot és a GDP-arányos görög államadósság 121 százalékra történő leszorítását irányozza elő az évtized végéig - erről döntöttek az euróövezeti tagországok pénzügyminiszterei kedd hajnalban. A megállapodás hírére erősödött az euró.
A Handelsblatt tételesen felsorolja, hogy márciusig Görögországra milyen megszorító intézkedések várnak: visszanyesik a költségeket az egészségügyben, a nyugdíjak esetében, a közszférában, a katonaságnál, és az adórendszert is át kell alakítani. 1,1 milliárd euróval kevesebbek költhetnek majd az állami kórházakban a gyógyszerekre és 50 millióval az orvosok túlórapénzére. A katonaságnál 600 milliárdos költségcsökkentést terveznek és 15 százalékkal alacsanyabb lesz a nyugdíj. A tervek szerint 2015-ig 150 ezer állást kell megszüntetni a közszférában, a felesleges hivatalokat be fogják zárni. A jelenlegi 751 eurós minimálbért 22 százalékkal, a 25 évnél fiatalabbak számára 33 százalékkal csökkenteni, bizonyos szakmák követelményeit viszont lazítják. Egyszerűsíteni kell majd az adórendszert is - ettől azt várják, hogy többen fogják befizetni az adót.
A szakértők szerint ha az ország nem teljesíti ezeket a feltételeket, nyolc éven belül újra 160 százalékos lehet az adósság. Az azonban kérdés, hogy sikerül-e ezeket a brutálisnak mondható megszorításokat véghezvinni.
Rossz a konstrukció
Nem mindenki van meggyőződve arról, hogy a 130 milliárdos mentőcsomag a legjobb megoldás. Semmiképpen sem szabad újabb eurómilliárdokat adni Görögországnak - írta Christian Rickens a Spiegel Online-on megjelent publicisztikájában. Szerinte a konstrukció a rossz: a pénz negyede eleve nem is a görög államnál fog landolni, hanem rögtön a hitelezőiknél. Így ez a csomag a nemzetközi pénzpiacok szempontjait veszi figyelembe és nem a görögökét. Rickens úgy véli, a görög adósságot teljes mértékben el kellene engedni.
Jaksity György a hvg.hu-nak korábban adott interjújában azt mondta, hogy a brutális megszorításokkal, adósságai legkevesebb felének az elengedésével, valamint európai pénzügyi mentőcsomagokkal nem lehet elérni, hogy Görögország adóssága 2020-ra elérje a 120 százalékos szintet, nem is nyújt érdemi alternatívát. „Azon se lepődnék meg, ha a végén 90 százalékos adósságleírás lenne a cech” - jelentette ki a tőzsde egykori első embere.
Mások az IMF csökkentett szerepe miatt aggódnak. A Commerzbank elemzői szerint ugyanis így még nagyobb teher hárul az Unió pénzügyminisztereire, ez pedig rossz hatással lehet az euróra, írja az FTD.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.