A finn mobiltelefongyártó ma hivatalos közleményben jelentette be, hogy komáromi dolgozóinak több mint felét elbocsátja. A hír, hogy a gyártás Kínába települ, a dolgozókat nem lepte meg. A cégnek az utóbbi években globálisan egyre kevésbé ment jól, és Komáromon már biztosan nem lendít a Nokia és a Microsoft érdekházassága.
Még az első félévben szeretné a Nokia lezárni a szerda reggel bejelenetett elbocsátásokat Komáromban - mondta egy szerda délutáni internetes sajtótájékoztatón Niklas Savander, a Nokia Markets ügyvezető alelnöke. A leépítés az üzemben dolgozó 4000 munkatárs több mint felét sújtja. A mobiltelefon-gyártást a Nokia az ázsiai gyáraiba helyezi át. Akik még maradnak, azok az oprátorok, akik a készülékeket a magyar piacra specializálják.
Savander azt mondta, nem költséghatékonysági, inkább iparági változások miatt döntöttek a 2300 komáromi alkalmazott elbocsátása mellett.
Csipkerózsika rémálma
A mobiltelefónia növekedési és innovációs potenciál szempontjából legígéretesebbnek tekinthető üzletágában, az okostelefonok piacán a Nokia volt a tavalyi év vesztese. A másfél évvel korábbi 38 százalékról fokozatosan 12,5 százalék alá süllyedt a részesedése az eladott készülékekből, és a 2011 utolsó negyedévét a Nokia már több mint egymilliárd eurós veszteséggel zárta. A finn mobiltelefon-gyártó problémája azonban jóval korábban kezdődött.
A finn világcég sokáig abban a hitben ringatta magát, hogy elegendő, ha a telefonjai egyszerű menürendszerével letarolja a fejlődő világot: először a feltörekvő kelet-közép-európai piacokat, hogy később például Afrika első számú márkája legyen.
Ám 2009-ben Ázsiából ömleni kezdtek az elérhető árú okostelefonok az európai és amerikai piacra is: a dél-koreai Samsung, a tajvani HTC és a különböző kínai klónok, majd a saját fejlesztésű kínai készülékek. Világossá vált, hogy a Nokiának sürgősen valami újszerű és forradami megoldással kell előrukkolnia. Az első érintőképernyős telefon kudarca (ami az 5800-as volt) azonban megmutatta, hogy a finnek jelentős innovációs hátrányba kerültek ezen a piacon.
Made in Nokia Hungary |
A Nokia 2000-ben kezdte meg komáromi tevékenységét, árbevétele alapján jelenleg a legnagyobb magyar cégek közé tartozik. 2010-ben 4400 dolgozójuk mindegyikére 231 millió forintos árbevétel jutott, de az akkor a gyár által elért 31 milliárd forintos adózott eredményt az anyacég kivette a magyarországi leányvállalatából. A cégadatok szerint a Nokia saját tőkéje a 2009-es 221 milliárd forintról 2010-re 34 milliárd forintra csökkent, ezzel párhuzamosan hitelei 141 milliárdról 375 milliárd forintra nőttek. A Nokia csoport 2011 áprilisában jelentette be, hogy átszervezések és a takarékossági intézkedések révén hétezer állást szüntet meg Dániában, Finnországban és Nagy-Britanniában. Tavaly ősszel a cég bezárta kolozsvári gyárát, ami 2300 fős elbocsátással járt. |
A Nokia saját fejlesztésű operációs rendszere, a Symbian a klasszikus telefonokra volt kitalálva, és nem volt alkalmas arra, hogy érdemben beleszóljon a platformok háborújába (iOS, Badu, WP, Android), ami 2009-től kezdve különösen felgyorsult. A folyamat a hasonló cipőben járó Palm és a HP esetében az egymással fúzióra lépő cégek operációs redszereinek kimúlásával végződött, amiből a Nokia két dolgot szűrt le: a versenyképes okostelefonról álmodó Nokia tovább már nem késlekedhet, ugyanakkor teljesen új operációs rendszer kifejlesztésére sincs elég ideje.
Az E800 és az N9 modell már a Symbian operációs rendszer hattyúdala volt, a frissített verzió végül nem került fel tömegesen az új Nokia modellekre, és a kellő fejlesztői és alkalmazásbeli támogatást sem kapták meg.
Sikeres kényszerházasság?
Kapóra jött vagy sem, Stephen Elop személyében microsoftos előéletű vezér került a Nokia élre. A megoldás így házhoz jött: Elop és Steve Ballmer, a Microsoft ura gyorsan tető alá hozott egy hosszú távra szóló stratégiai megállapodást, miszerint a Nokia alapvetően a készüléket, a Microsoft pedig az operációs rendszert szállítja az új Nokia okostelefonokba.
"Egy év és két közös készülék (Lumia 800, illetve Lumia 710) után még nem lehet mérleget vonni, de az nyilvánvaló, hogy a Nokiának az együttműködés nélkül esélye sem lett volna a túlélésre. És az ügy még mindig nem dőlt el" - mondta Fauszt Gábor, az IDC vezető elemzője. Az okostelefon-szegmensben ugyanis tavaly óta a Samsung, majd az IPhone is megelőzte a zsugorodó Nokiát. (Az okostelefonok a teljes mobiltelefon-piac 35-36 százalékát adják.) Az összesített piacon a Nokia elsősége továbbra is tény, de a finn márka leginkább azért maradt a trónon, mert nagy mennyiséget termel az indiai, a kínai és az afrikai piacokra: a hagyományosan olcsó készülékeken ugyanakkor egyre kisebb a haszon is.
Ami már tény, hogy a Nokia valamennyi készüléke gyártását Kínában helyezi át. Ezzel felgyorsítják az összeszerelést (már minden gyártó Kínában szerel), viszont az operációs rendszerek személyre szabása, a csomagolás és a logisztika Európában marad. Ahogy a kutatás-fejlesztés is, például Németországban és Finnországban.
Komárom: a jövőkép sem túl rózsás
Niklas Savander ennek megfelelően a mai sajtótájékoztatón elmondta, hogy Komáromban fogják a cég szoftvereit a regionális nyelvi igényeknek megfelelően optimalizálni és a regionális értékesítést megszervezni. Az ügyvezető alelnök leszögezte: a társaság minden olyan kötelezettségét teljesítette, amit a magyar kormányzattal kötött szerződés keretében a kapott támogatás ellenében vállalt.
Szakszervezet a leépítésről |
A dolgozókat nem érte meglepetésként a leépítés híre, mivel a menedzsment korábban már jelezte: átalakítás várható. Csak a leépítés nagyságáról nem tudtunk - mondta a Nokia üzemi tanácsának elnöke a hvg.hu-nak. Mint László Zoltán közölte, a cég vezetése, a helyi önkormányzat és a dolgozói érdekképviselet már napok óta egyeztet, de a hivatalos tárgyalás február 15-én kezdődik. Az üzemi tanács vezetője ezért még nem tudott arra a kérdésre válaszolni, hogy az egyes üzemegységektől hány embert küldenek el, milyen feltételekkel, és mikor indul a leépítés. |
Savander az elbocsátásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy a magyar kormányt már kedden értesítették a leépítésről, és létrehoznak egy úgynevezett „híd-programot” a helyi önkormányzatokkal és más cégekkel, hogy az elbocsátott munkásoknak elhelyezkedési lehetőséget találjanak. A változtatások nagy részét az év első felében szeretnék végrehajtani.
A leépítés után megmaradó munkahelyek jövőjével kapcsolatban azonban további aggodalomra ad okot, hogy telekommunikációs szakemberek szerint a Symbian operációs rendszer támogatására még két-három évig lehet szükség, utána valamennyi készüléken Windows Phone fut majd - márpedig ennek a platformnak az applikálása, fejlesztése és működtetése is jóval kisebb mértékű operátori jelenlétet kíván. Vagyis Komáromban még kevesebb dolgozóra lehet majd szükség.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.