A magyar adósságráta emelkedett a legnagyobb mértékben az egész Európai Unióban tavaly a harmadik negyedévben – közölte az Eurostat hétfőn.
A tavalyi év harmadik negyedévének végén 87,4 százalékon állt az euróövezet GDP-arányos adósságmutatója, ami enyhe csökkenést jelent a második negyedévben tapasztalt 87,7 száazlékos ráta után.
Az EU átlagos államadóssága ezzel szemben 81,7 százalékról 82,2-re emelkedett – írja a Portfolio az Eurostat hétfő délelőtt nyilvánosságra hozott friss statisztikáit idézve.
Egy év alatt az euróövezeti államadósság 83,2 százalékról 87,7 százalékra nőtt, míg az unió adósságmutatója 78,5 százalékról 82,2 százalékra növekedett.
A tagállamok között a legmagasabb adósságráta Görögországban figyelhető meg (159,1 százalék), Olaszország majdnem 120 százalékos, Portugália 110,1 százalékos adósságmutatóval rendelkezik. A legalacsonyabb GDP-arányos államadóssággal Észtország (6,1 százalék), Bulgária (15 százalék) és Luxemburg (18,5 százalék) büszkélkedhet.
A harmadik negyedév végi adatok alapján Magyarország 82,6 százalékos adósságmutatójával a kilencedik legmagasabb adósságrátával rendelkezik az Európai Unió 27 tagországa között.
Az Eurostat jelentése országokra lebontva mutatja be az államadósság GDP-arányos értékének változását. Ebben a tekintetben sajnos Magyarország rosszul teljesített a tavalyi harmadik negyedév végén (a második negyedév végi adatokkal összehasonlítva). A tavalyi harmadik negyedévben 4,8 százalékponttal emelkedett ugyanis a magyar adósságmutató, és ez az egész Európai Unióban a legmagasabb ugrás volt. Ezzel még Görögországot is magunk mögé utasítottuk, ott a harmadik negyedévben 4,4 százalékponttal emelkedett a ráta. Eközben a legnagyobb adósságcsökkenés Olaszországban, Máltában és Romániában valósult meg.
Az Eurostat jelentésében megjegyzik, hogy az államadósságra vonatkozó negyedéves mutatók alakulását befolyásolhatják szezonális folyamatok.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.