Tragédia lenne, ha nem jönne létre a megállapodás az IMF, az Európai Unió és Magyarország között - mondta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, EP-képviselő a Figyelőnek adott interjújában. A közgazdász úgy véli, a magyar gazdasági helyzet mindenképpen igényli a megállapodást, mert a magyar kormány gazdaságpolitikája tökéletes csődöt mondott és teljesen elvesztette hitelét. Bokros úgy vélte, a fő szakmai követelményeket még januárban el kellene fogadni és bejelenteni a tárgyalások során, hogy a piacok újra bízni kezdjenek a magyar gazdaságban és hajlandóak legyenek finanszírozni.

A volt pénzügyminiszter szerint az IMF három feltételt fog szabni Magyarországnak: a jegybanktörvény visszavonását, az adózás és a szociálpolitika alapvető irányainak sarkalatos törvényekben rögzítésének (és ezzel a jövőbeni kormányok korlátozásának) visszavonását, valamint egy új költségvetést. "Biztos, hogy a jelenlegi költségvetés tarthatatlan, megalapozatlan. A 2,5 százalékos államháztartási hiányt csak pótlólagos megszorító intézkedésekkel lehet tartani" - jelentette ki.

Bokros a piacokról finanszírozást erőltető kormányzati logikával szemben azt mondta, ha létrejön az IMF-megállapodás, és felvehetünk hitelt a szervezettől, akkor akár a piacok is újra bízni kezdhetnek az országban, adhatnak hitelt, és nem lesz szükség az IMF-kölcsön felvételére. "Én annak örülnék, ha mindenképpen hitelmegállapodás születne" - jelentette ki, hozzátéve, hogy az IMF-től kedvezőbb feltételekkel tudnánk kölcsönt felvenni, mint bármely piaci szereplőtől.

"A hitelesség teljesen elveszett" - mondta Borkos Lajos, amit azzal indokolt, hogy még a tényeket is máshogy ítéli meg az IMF, az EU és a magyar kormány, "a kabinet eltagadja a tényeket".

Az államadóssággal kapcsolatban a közgazdász azt mondta, GDP-arányos nagysága a 82 százalékot is meghaladhatja, akár 90 százalék fölé is mehet. "Egyértelmű, hogy a finanszírozási helyzetünk a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása ellenére sem javult" - közölte a politikus, Bokros szerint azonban a kormány nem tudná felhasználni az MNB devizatartalékait, mert az mindenkié, aki a jegybankkal kapcsolatban áll, így csak megvenni lehetne, elvenni nem, a kormánynak pedig nincs rá pénze.

Bokros nem gondolja, hogy bármiféle megoldást jelenthetne az, ha hazai tulajdonú, állami-félállami pénzintézeteket hozna helyzetbe a kormány, mert ettől még nem fog nőni a gazdaság egésze számára rendelkezésre álló forrásmennyiség. Sőt, Bokros nem gondolja, hogy a végtörlesztés megérte volna, mert az ebből fakadó veszteségeket a bankok kénytelenek a tőkéjük terhére leírni, ez pedig akár a hitelezés visszafogásához, csökkentéséhez is vezethet.

fzs