A befektetők komfortérzetének javulása mellett egy esetleges IMF-megállapodással csökkenne az ország kockázati megítélése, "lejjebb csúszhatnának az állampapírok után fizetendő hozamok, és a forint értéke is növekedhetne" - mondta Pleschinger Gyula a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

"Ezzel tulajdonképpen spórolunk az országnak, s egyben fel is készülünk arra a bizonyos legrosszabb forgatókönyvre. Ugyanis ha nagy baj lenne a világpiacokon, lenne mihez nyúlnunk" - tette hozzá az államtitkár.

A három évvel ezelőtti IMF-megállapodás előtt más volt a helyzet, mint most - mondta az államtitkár, aki szerint 2008-ban lényegeseb alacsonyabb volt a tartalékok mértéke a mostaninál, és emiatt akkor sokkal sérülékenyebb volt az ország. Pleschinger szerint "az MNB mára komoly devizatartalékokat épített fel, a költségvetés többletes, a fizetési-mérleg adatok pedig azt mutatják, hogy az országnak saját nettó finanszírozási képessége van".

Mindez az államtitkár szerint megteremti az alapot ahhoz, "hogy az országnak stabil finanszírozása legyen, önállóan döntsön gazdaságpolitikájáról, és a piacok ezt elfogadják." Pleschinger Gyula hozzátette, "keményen törekszünk arra, hogy eladjuk a 'magyar sztorit' a befektetőknek, befektetési alapoknak."

Az interjúban nem hangzik el kérdés arról, vajon miért távozhatott idő előtt az IMF és az EU tárgyalódelegációja és ennek milyen hatása lehet a további tárgyalásokra. Az államtitkár szerint mindenesetre még korai lenne arról beszélni, milyen IMF-termékre lát lehetőséget.

"Lényegében mindegyik konstrukció esetében az IMF és - ahol benne van - az EU különböző rendszerességgel konzultációkat vár el azokról a gazdaságpolitikai intézkedésekről, amelyeket egy ország tervez. A megbeszélések általában arról szólnak, hogy milyen irányba haladnak az intézkedések a kiindulóponthoz képest" - mondta Pleschinger.

Szerinte nem a pénz hiányzott a hitelezés újraindulásához, hanem kialakult egyfajta bizalmatlanság a bankok részéről, amelyet reményei szerint a bankszövetséggel kötött megállapodással sikerült orvosolni. Pleschinger szerint "valami félreértés" az, hog feladták az államadósság elleni küzdelmet, 2014-ig a kormány továbbra is el szeretné érni a 64-65 százalékos GDP-arányos államadósság-szintet.

Azzal kapcsolatban, hogy felborulhat-e az államadósságot érintő terv, ha helyt kell állni egy végtörlesztés miatti EU-ítélet miatt, Pleschinger azt mondta, "egyáltalán nem biztos, hogy egy nemzetközi bíróságon vesztene az állam a végtörlesztés kapcsán."

A jövő évi költségvetést olyan előrejelzésre kívánták építeni, amely a lehető legjobban igazodik a professzionális várakozásokhoz, az unió és a jegybank elemzéseihez. Ennek kivitelezéséhez rengeteg mérlegelésre és egyeztetésre volt szükség - mondta Pleschinger.

Az államtitkár szerint szeptember környékén még reális célnak tűnt a másfél százalékos növekedési terv, bár voltak lefelé mutató kockázatok. Épp e veszélyek - a piaci turbulenciák, az adósságválság mélyülése - miatt került be szokatlanul magas tartalék a költségvetésbe. Miután az európai országok többsége lefelé módosította növekedési előrejelzését, Magyarország számára is elkerülhetetlen volt, hogy ezt megtegye.