Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Matolcsy György lecseréltette volna az IMF-es tárgyalópartnerét, de végül őt állították félre. Mától Budapesten tartózkodik az EU-IMF-delegáció: megnéztük, mitől informális ez a találkozó.
„Még karácsony előtt új delegáció érkezik Budapestre, olyan szakemberekkel, akik például Lengyelországnak is megalkották a pénzügyi megállapodást” – nyilatkozta hallatlan magabiztosan november 18-én Matolcsy György. Bár elképzelhető, hogy a miniszter ezzel csak arra próbált utalni, hogy Magyarország olyan hitelmegállapodást szeretne, amit Lengyelország kötött (FCL), és nem olyat, mint amit Gyurcsányék (SBA). De végeredményben mégiscsak azt üzente, hogy az IMF cserélje le Christoph Rosenberget, a magyarországi misszió vezetőjét és csapatát.
Matolcsy elképzelése csak részben jött be: december 13-tól valóban pár napot Budapesten tölt az EU és az IMF illetékese, de Rosenberg helyett őt cserélték le a magyar tárgyalódelegációból. Emellett a magyar álláspont is puhulni látszik: időközben ugyanis kiszivárgott, hogy a kormány már nem tekintene kudarcnak egy elővigyázatossági készenléti hitelmegállapodást sem.
A HVG szerint egyébként Matolcsy valóban leváltatta volna Rosenberget, ami az IMF működését jól ismerő forrásunk szerint példátlan és elképzelhetetlen elvárás egy tárgyaló ország részéről. Matolcsy kormányzati körökből származó információk szerint azt a James Morsnikot szerette volna tárgyalópartnerül, akivel a Gyurcsány-kormány a 2008-as készenléti hitelmegállapodást előkészítette, és aki jelenleg a lengyel misszióvezető. A ma kezdődő háromnapos informális találkozón Rosenberg mellett a szintén német Barbara Kaufmann, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának főosztályvezetője vesz részt.
Mitől informális?
Egy informális találkozó csak annyiban különbözik egy IMF-programban részt vevő ország negyedéves vagy egy IMF-tag négyes cikkely szerinti rendes éves felülvizsgálatától, hogy ebből nem születik hivatalos beszámoló – tudtuk meg az IMF működését közelről ismerő forrásunktól. A felek ugyanúgy kitérhetnek minden költségvetést és gazdaságpolitikát érintő kérdésre, beleértve a tervezett költségvetési pálya tarthatóságát és a végrehajtást segítő intézkedések megalapozottságát. A látogatás során az IMF és az EU képviselői általában ugyanúgy végiglátogatják azokat az intézményeket, illetve találkoznak azoknak az intézményeknek a vezetőivel, akik az ország fiskális és monetáris politikájáért felelősek.
„Nyilván most prezentálni kell, hogy milyen növekedéssel számol a kormány, ezt milyen háttérszámítások támasztják alá, valamint azt is be kell mutatni, hogy ez a költségvetés mekkora és milyen szerkezetű módosításával jár" - mondta a neve elhallgatását kérő szakember, aki arra a kérdésre, hogy az Európai Bizottság által vizsgált tiltott támogatások, illetve egyes ágazati különadók képezhetik-e alku tárgyát, úgy válaszolt, hogy ezzel kapcsolatos feltételei az IMF-nek biztosan nincsenek. Arra viszont felhívhatják a figyelmet, ha egy intézkedésnek a kívánttal ellentétes hatásai is vannak (például a bankadó vagy a végtörlesztés csökkenti a hitelezési aktivitást, ezen keresztül a növekedést is). "Az alkalmazott gazdaságpolitikai lépések megítélése szempontjából az EU egyébként keményebb diónak ígérkezik” – mondta a forrás, aki szerint az előkészítés nemcsak Budapesten zajlik, hanem Washingtonban és Brüsszelben is.
15-20 milliárd euró
Varga Mihály államtitkár az Origónak adott interjúban arról beszélt, hogy "államadósságunk törlesztőrészleteit számolva akár egy három- vagy négyéves időszakra szóló, 15-20 milliárd eurós megállapodás is elképzelhető". Varga a hitelkeret konkrét fajtájáról nem mondott részleteket, de azt megjegyezte, hogy a pénzt "csak végszükség esetén akarjuk igénybe venni".
Orbán Viktor december 8-án még arról beszélt, hogy 4-5 milliárd dollár elég lenne. Ez emelkedett 10-15, majd 15-20 milliárd euróra. Varga nyilatkozatát gyorsjelentésben kommentálta a Nomura: a vállalati tanácsaadó szerint jövőre 4,7 milliárd euró lehet a finanszírozási rés, így a megállapodásnak legalább 5 milliárd eurót kellene biztosítania. "Hároméves megállapodással számolva ez 15 milliárd eurós megállapodást jelenthetne" – kommentálta Varga nyilatkozatát Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzője.
A szakértő szerint egyébként optimista a kormánynak az a várakozása, hogy január végéig megszületik a megállapodás, tekintve, hogy komoly megosztottság van a kabinet és az IMF, illetve az EU között. Az viszont gyorsíthatja a folyamatot, ha 2012 első negyedévében leáll a magyar államadósság finanszírozása (vagyis a kormány nem tudna bevonni forrást a piacról, hogy megújítsa lejáró adósságait), és arra kényszeríti a kormányt, hogy fogadja el az IMF és az EU feltételeit – véli az elemző.
Előkészítjük a jövő évi megbeszéléséket
Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi képviseletvezetője még múlt csütörtökön a ma kezdődő találkozóról azt írta, hogy "az informális látogatás nem része az IMF és az Európai Bizottság által potenciálisan nyújtandó elővigyázatossági pénzügyi segítséggel kapcsolatos hivatalos tárgyalásoknak, azonban segít előkészíteni ezen megbeszéléseket, amelyek a jövő évben indulnak".
A magyar delagációt majd Fellegi Tamás vezeti, aki ezen elfoglaltságára hivatkozva lemondott a fejlesztési miniszteri posztjáról, és a tárgyalásokon mint tárca nélküli miniszter képviseli a kormányt. Fellegi ezekben a napokban többször is egyeztet az EU és az IMF képviselőivel.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
