hvg.hu: Ha most a Pepsinél találkoznánk, válaszolna arra a kérdésre, hogy iszik-e Coca Colát?

Goldschmied Andrea: Igen. A válasz pedig az, hogy nincs Apple-termék a birtokomban.

hvg.hu: Csak kommunikációs hiba, hogy a Microsoft kihagy bizonyos ziccereket?

G. A.: Mire gondol?

hvg.hu: Például, hogy a laikus felhasználó számára ma már "teljesen világos", a felhőszolgáltatást is az Apple találta ki. Eközben a helyzet az, hogy az ehhez szükséges eszközpark egy részét éppen a Microsofttól és az Amazontól bérelik. Vagyis profin kommunikálják magukénak az új szolgáltatást, és jól leplezik azt is, hol vannak a gyengeségeik. És ehhez önök is asszisztáltak.

G. A.: Nem tartom hibának, hogy nem kezdünk vagy megyünk bele a médián keresztüli iszapbirkózásba, de azt én is fontosnak tartom, hogy – a példánál maradva – a felhasználóink ne csak élvezzék, hanem tudjanak is róla, amikor az Xbox LIVE-on játszanak vagy az MSN Messengeren chatelnek, akkor valójában az általunk üzemeltetett cloudot, azaz felhőalapú szolgáltatást használják.

hvg.hu: A Microsoft helyében én már unnám, hogy miközben a Kinecttel épp leigázom a játékkonzolvilágot [a mozgásérzékelő szoftverből négy hónap alatt eladtak tízmilliót, és ezzel bekerült a Guinness-rekordok könyvébe - szerk.], a Földön naponta bekapcsolt számítógépek túlnyomó többségén továbbra is a Windows indul el, és a mobiltelefon-piacon is sikerült végül áttörnöm, aközben állandóan az orrom alá dörgölik, hogy bezzeg az Apple.

G. A.: Én nem szeretem ezt a fajta összehasonlítást. Az Apple egy hardver és szoftver kombinációt forgalmazó nagyvállalat, a Microsoft pedig egy másik, ami olyan szoftvereket árul, ami a legtöbb PC-gyártó hardverével kompatibilis. A két cég teljesen más típusú értékesítési stratégiával szólít meg csak részben azonos vásárlóközönséget. Mi továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy különböző típusú együttműködéseket alakítsunk ki a hardvergyártókkal, és továbbra is a hardver sokszínűséget támogassuk az IT-világban.

Az Apple esetében látványokról, vizuális effektekről és egy jól marketingelt brandről beszélünk. A termékeik külsőleg gyorsan beazonosíthatók, a nagyon jól kivehető, világító fehér alma dizájnelem a legtöbb, középosztályban játszódó történetet elmesélő amerikai filmben ugyanolyan kötelező kellék, mint a családi Volvo. A Microsoftnál ez azért nem ilyen egyszerűen definiálható vagy körülírható, mert mi más gyártókat támogatunk azzal, hogy a sok esetben az ő hasonló módon kivilágított hardver logójuk mellé teszünk egy komplex szoftvert vagy szoftvercsomagot.

hvg.hu: Nem is olyan régen volt olyan elképzelésük is, hogy Windows néven mobiltelefont és tabletet dobnak piacra. Aztán ezek az elképzelések gyorsan elpárologtak, vagyis a terv megbukott.

G. A.: Én ezt más szemszögből látom. Az nem biztos, hogy a felhasználó Microsoft-gyártmányú mobiltelefont szeretne venni, de ha holnap megunja a jelenlegi készülékét, amin a mi operációs rendszerünk fut, akkor anélkül válthat egy másik gyártóra (vagy modellre), hogy a belső tartalom kezelését, elrendezését, használatát újra kellene tanulnia. Ehhez „csak” arra van szükség, hogy ugyanazt az alaprendszert futtató készüléket válassza. Még inkább így van ez a számítógéppiacon, mert a hardver úgy cserélhető, hogy nem kell az egész programrendszert vagy az egyes, korábban használt programok működését, felületét újra megtanulni. Microsoft program fut itt is, ott is, számunkra pedig az a leglényegesebb, hogy ezzel elégedett legyen a végfelhasználó.

hvg.hu: Nem kötözködni akarok, de nem látom a nagy alapállásbeli különbséget, pláne, ha az egyre erősebb piaci szerepre törő Androidot is betesszük ebbe a képbe. Talán, ha definiálná, hogy mi az a Microsoft-életérzés…

G. A.: Számunkra nem megoldás az, hogy csak drága, a „cool” életérzést sugalló eszközökkel lépjünk a piacra, mert persze vannak ilyen termékeink is, de ne felejtsük el, hogy a világ legtöbb országában termelőmunkát is végeznek a mi szoftvereinkkel, és ez az üzleti elvárás nem a „coolság” alapján preferál. Figyelembe kell vennünk, hogy a 70 ezer forintos belépő-modellektől a legdrágább számítógépekig (tehát a low end-től a high end-ig) a legtöbb gépen Windows fut, és ennek megfelelően különböző végfelhasználói igényekre kell összpontosítanunk. Úgy, hogy közvetlenül szólítsuk meg a végfelhasználókat.

hvg.hu: Ez a direkt kommunikáció egyelőre egyetlen bolt formájában jelent meg egy fővárosi bevásárlóközpontban. Az azonban sokkal inkább érdekelne, hogy a végfelhasználók miért lettek önöknek most direktben fontosak?

G. A.: Sokáig azt gondoltuk, hogy a portfóliónk az otthoni és a vállalati felhasználásra is egyaránt tökéletesen alkalmas, és ezt nem is kell külön ragozni. Csakhogy az egyéni felhasználók ma már mást várnak el a termékeinktől, mint öt éve, amikor legfeljebb képszerkesztői, videolejátszási, zenelejátszási és szövegszerkesztői elvárásaik voltak. Ma, a közösségia média korában az emberek mindennel szinkronizálni akarják a notebookjukat; legyen szó az otthoni készülékről, a telefonról, játékkonzolról vagy média roomról. Ezt kell tudni ma kiszolgálni, és ehhez az eddigiektől eltérő megközelítés kell. Ezért ma már nem egy-egy termékről kell beszélnünk. A Microsoftnak már nem önmagában Windowst vagy Office-t kell eladnia, hanem az igényeknek leginkább megfelelő kombinációkat, megoldáscsomagokat.

hvg.hu: Nem inkább arról van szó, hogy míg a ’80-as években a trendi, PC-s életérzést a Microsoft kreálta, addig ezt a szerepet ma inkább az Apple tölti be? És most minden rivális megpróbálja hozzájuk hasonlóra átfesteni a maga óceánjáróját?

G.  A.: Nem erről van szó. Azt minden gyártónak tudomásul kellett vennie, hogy a vevők elvárása megváltozott. Ma leginkább azt igénylik, hogy napi szinten, egyben láthassák és meg is tapogassák mindazt, amit az adott márka számukra nyújtani képes. A mi esetünkben arról szól minden, hogy a Microsoft mit tud hozzáadni az adott hardverhez és az IT-világhoz.

hvg.hu: Globális szinten, ha akarják, ha nem, zajlik a cégek, értékek, élmények közti háború. Lokálisan van bármiféle kényszerpálya önök előtt?

G. A.: Nekünk nem az a feladatunk Magyarországon, hogy bármiféle revansot vegyünk más gyártókon vagy szolgáltatókon. Az a dolgunk, hogy a felhasználók számára lehetővé tegyük, hogy a maguk lehetőségeihez mérten kiválasztott készüléket maximálisan ki tudják használni. Az alapvető stratégiát a cég központjából, Redmondból határozzák meg. Elvileg, persze lehetne irgalmatlanul nagy marketingösszegeket is elkölteni, és aztán nézni a mutatókat, illetve gyártani a piacnak és a médiának a statisztikát, de mi nem ezen az úton indultunk el.

Üzemszerű volt a vezércsere

Október 24-én jelent meg a hivatalos hír: a Microsoft Magyarország ügyvezetői posztján Drajkó Lászlót a korábban a Cisco regionális vezetőjeként és a Magyar Telekom vezérigazgató-helyetteseként dolgozó Papp István váltja. Drajkó távozásával kapcsolatos kérdésünkre Don Grantham, a Microsoft CEE elnöke a következő választ küldte: „Drajkó László távozása mögött nem személyi vagy üzleti, sokkal inkább egy előre rögzített stratégiai megfontolás áll. A Microsoft globális üzleti gondolkodásának szerves része, hogy a csúcsvezetőket 3-5 évre nevezik ki, az ügyvezetői igazgatói székben ennyi idő áll rendelkezésre a vezetői tapasztalatok kiaknázására és kamatoztatására. Drajkó László, aki négy évig állt a Microsoft Magyarország élén, a feladatát elvégezte, nagy szerepet vállalt abban, hogy a vállalat átszervezése megtörténjen, és most egy erős vezetői csapatot hagyjon hátra.”

hvg.hu: Hozzátartozik ehhez az is, hogy augusztusban radikális változásokat hajtottak végre a felső vezetői és cégstruktúrában?

G. A.: Az utóbbi 2-3 évben az egyéni felhasználók elképzelései, vágyai és szokásai olyannyira beszivárogtak az irodai felhasználásokba, hogy újra kellett gondolni az egész szervezeti struktúránkat. Az eredmény pedig az lett, hogy több üzletág összevonásával létrejött a CCG (Consumer Channels Group) divízió, vagyis ma már a korábban, több vezető által irányított területek egy kézben összpontosulnak – a hazai Microsoft esetében az enyémben. Nem pusztán átszervezésről van szó, hanem a szórakoztató, a partneri üzletágunk, a disztribúciónk és a telekommunikációs üzletágainkat egyesítve, a végfelhasználót a középpontba helyezve a működésünk teljes harmonizálása a célunk. Redmondból kiindulóan ez minden Microsoft leányvállalatnál végigfut.

hvg.hu: Mennyiben változott a korábbi években kialakult viszonyuk a kormányzattal azt követően, hogy a jelenlegi állami vezetés a Microsoft ellenében a nyílt forráskódú szabad szoftvereket preferálja?

G. A.: Ebben a témában nem én vagyok az illetékes. De tény, hogy gyakran találkozhatunk olyan szándékkal, „hogy a Microsoft egyeduralmát márpedig meg kell törni”. Nos: a Microsoftnak sok tekintetben már rég nincs egyeduralma. Tíz éve még talán volt. De a platformok küzdelmét szerintem nem is a politikai elit szintjén kell megnyerni. Olyan termékkel kell a piacon megjelennünk, hogy a felhasználó, akiért végső soron ez az egész harc folyik, meg akarja azt szerezni, használni akarja.

hvg.hu: A következő ilyen dobás lenne a Windows 8?

G. A.: Remélem, igen.