A harmadik negyedévben 2 százalékkal kevesebb napi fogyasztási cikket, élelmiszert, háztartási vegyiárut és kozmetikumot adtak el Magyarországon, mint egy évvel korábban - közölte a Nielsen piackutató vállalat szerdán.
Napi fogyasztási cikkekből 3 százalékkal emelkedett az élelmiszer-kiskereskedelem bevétele, negyedéves összehasonlításban. Ugyanakkor az átlagárak 5 százalékkal nőttek.
A Nielsen huszonegy fejlett európai országban végzett elemzése szerint az összes vizsgált ország élelmiszer-kiskereskedelmében az átlagár 4 százalékkal nőtt. A legnagyobb mértékben nőttek az átlagárak Törökországban, ahol 9, Finnországban 6, míg Magyarországon és Szlovákiában 5-5 százalékkal idén július-szeptemberben az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A mennyiségi eladásoknál átlag plusz 1 százalékot regisztráltak a piackutatók a vizsgált országokban. Az előző év harmadik negyedévéhez képest jelentősen a mennyiségi eladások csak három országban emelkedtek: Törökországban 4, Belgiumban és Norvégiában 3-3 százalékkal. Összességében a huszonegy európai ország élelmiszer-kiskereskedelmének forgalma, értéket tekintve 5 százalékkal nőtt az idei és tavalyi harmadik negyedévet összevetve.
A közlemény szerint a válságos mediterrán régióban a görög és olasz piacon egyaránt 2 százalékkal kevesebb napi fogyasztási cikket adtak el. Az átlagárak mindkét országban 3 százalékkal emelkedtek. Spanyolországban 2 százalékkal nőtt a mennyiségi eladás, és átlagosan 2 százalékkal drágult az élelmiszer, háztartási vegyiáru és kozmetikum. Portugáliában a mennyiségi eladás 1 százalékkal csökkent, és 1 százalékkal lett nagyobb az átlagár is.
A visegrádi országok közül az átlagárak Csehországban és Lengyelországban 3-3 emelkedtek, Szlovákiában és Magyarországon 5-5 százalékos volt a drágulás. A mennyiségi mutató Szlovákiában stagnálást jelez, Lengyelországban mínusz 1, Csehországban pedig mínusz 2 százalékot, Magyarországhoz hasonlóan.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.