Londoni felzárkózó piaci elemzők véleménye szerint az ismét erősödő befektetői kockázatkerülést - amely markánsan megmutatkozott a hétfői szlovák állampapír-kibocsátás kudarcában is - az Olaszországgal kapcsolatos, nem múló piaci félelmek okozzák, ám ez kamatemelésre késztetheti a magyar jegybankot is.

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar kormánykötvények nem teljesítővé válásának rizikójára kínált piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama az 567,4 bázispontos előző záró után 584 bázispont környékén - idei csúcsán - mozgott a hétfői londoni kereskedésben.

A hétfőre kialakult magyar CDS-középárfolyam azt jelenti, hogy a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető biztosítási tranzakciók éves díja most hozzávetőleg 584 ezer euró minden 10 millió euró magyar államadósság után az irányadó ötéves államkötvény-futamidőre, csaknem 17 ezer euróval drágább az előző zárónál.

Az euróövezeti tag Szlovákia CDS-árazása a sikertelen kötvénykibocsátás után jóval meredekebben, 28 bázisponttal 268 bázispontra emelkedett. A szlovák kormány hétfőn 150 millió eurós kötvénykibocsátással próbálkozott, ám az ajánlatra mindössze 13 millió euró értékben volt vételi kereslet. Szlovákia törlesztéskockázati megítélésénél is számottevően gyengébb Belgiumé, amelynek CDS-középárfolyama a hétfői késői londoni kereskedésben 10 bázispontos drágulással 315 bázispont körül mozgott a CMA DataVision adatai szerint.

AP

Olaszország törlesztéskockázat-biztosítási tranzakcióinak árazása is jelentősen, 14 bázisponttal 540 bázispont közvetlen közelébe emelkedett hétfőn, így az olasz szuverén törlesztésleállási rizikót a piaci szereplők jelenleg a magyar kockázattal hozzávetőleg azonos kategóriában tartják nyilván.

Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-befektetési elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piaci főközgazdásza az MTI-nek hétfőn azt mondta: a hétfői euróövezeti és kelet-európai piaci folyamatokat nemcsak országspecifikus tényezők, így nem is Szlovákiához közvetlenül kötődő okok, hanem "az euró puszta jövőjével" kapcsolatos befektetői félelmek, és az ezt kísérő befektetői kockázatkerülés befolyásolta.

Shearing szerint ugyanakkor Magyarország esetében további tényező, hogy a hétvégén két nemzetközi hitelminősítő - a Fitch Ratings és a Standard&Poor's - negatív lépéseket jelentett be. A Fitch stabilról negatívra rontotta a magyar adóskockázati besorolások kilátását, az S&P pedig negatív kihatású megfigyelés alá vette Magyarországot. Shearing szerint ez - és a forint további gyengülése - végül kamatemelésre kényszerítheti a magyar jegybankot, a magyar kormányt pedig arra, hogy "újjáépítse pozícióit" a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF).

Ben May, a Capital Economics európai közgazdásza hétfői kommentárjában az olaszországi fejlemények piaci megítélésével kapcsolatban azt jósolta, hogy az előző kormányfő, Silvio Berlusconi távozását követő pozitív piaci reakció "nem lesz hosszú életű". Egyrészt az új kormánynak szüksége lesz a parlament, így Berlusconi pártja támogatására, és Berlusconi máris e támogatás megvonásával fenyegetőzött arra az esetre, ha az új kabinet mélyebb reformokat akarna végrehajtani, mint amilyeneket az ő kormánya ígért az EU-nak. Másrészt évekbe telik, mire bármiféle szerkezeti reform éreztetni kezdi kedvező hatásait a gazdaságban.

AP

Ben May helyzetértékelése szerint akár húsz évig is eltarthat, mire sikerül a hazai össztermékhez mért olasz kormányadósság-rátát a jelenleginél fenntarthatóbb szintre, "például 100 százalékra" csökkenteni.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni szakértői is azt jósolták hétfői kommentárjukban, hogy jóllehet a legtöbb olasz politikai párt támogatást ígért Mario Monti miniszterelnök-jelöltnek, a "politikai mézeshetek" azonban valószínűleg nem tartanak sokáig, tekintettel a konfliktusokkal terhelt olasz belpolitika realitásaira és a politikai pártok választási kalkulációira.

Az Eurasia londoni elemzői szerint - hacsak nem történik valamilyen jelentős változás az olasz politikai szerkezetben - nehéz elképzelni, hogy a Monti-kormány miként tud majd hivatalban maradni a jelenlegi törvényhozás mandátumának végéig, vagyis 2013 márciusáig. A ház elemzőinek forgatókönyve az, hogy az új kormány valószínűleg legfeljebb 5-6 hónapot tölt a hatalomban, majd 2012 májusában-júniusában választásokat tartanak Olaszországban.