Líbiában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint 50 százalékkal csökken a hazai össztermék (GDP) a polgárháború miatt.
Líbia új vezetése, az Átmeneti Nemzeti Tanács október 23-án jelentette be, hogy nyolc hónapos polgárháború után az ország felszabadult. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa február 26-án szankciók bevezetéséről, március 17-én a szankciók megszigorításáról döntött, Líbia így már tavaszra teljesen elszigetelődött gazdaságilag. Nyárra a GDP 70 százalékát kitevő és az export 95 százalékát biztosító olaj- és földgázipar csaknem lenullázódott, júniusban az ágazat teljesítménye 95 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól - áll az IMF szerdán megjelent elemzésében.
Az olajtól és gáztól független gazdasági ágazatok teljesítménye várhatóan 30 százalékkal csökken az idén, a GDP így nagyjából 50 százalékkal esik vissza 2010-hez képest.
Moammer Kadhafit - aki négy évtizeden át volt Líbia mindenható vezetője - október 20-án ölték meg, de az olaj- és földgázkitermelés, illetve az export felfuttatása már korábban elkezdődött. A Líbiát Szicíliával összekötő, Greenstream nevű tenger alatti földgázvezetéket például október 13-án állították újra üzembe. Az 520 kilométer hosszú vezetéken azonban egyelőre csupán napi 2-3 millió köbméter földgázt szállítanak, míg a februári leállást megelőzően 26 millió köbméter volt a napi átlag. A teljes kapacitást decemberre érhetik el.
Az olajkitermelésben az év végére a napi 700 ezer hordós átlag tűnik elérhetőnek az IMF szerint. A polgárháború előtt a napi átlag 1,6 millió hordó volt, ami a világ teljes kitermelésének 2 százalékát adta.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.