Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Európai Monetáris Unióba való belépés feltételeit tartalmazó maastrichti kritériumok alkalmatlan szabályrendszert alkottak, és két olyan területet nem szabályoztak, amelyek szükségesek egy monetáris unió működéséhez: a reálkonvergencia eltéréseit, illetve a külső egyensúlytalanságokat – mondta Surányi György, az Intesa Sanpaolo Bank regionális vezérigazgatója, korábbi jegybankelnök egy budapesti konferencián.
Amennyiben a reálkonvergencia tekintetében eltérések vannak egy valutaövezeten belül, az övezetet csak akkor lehet fenntartani, ha van közös fiskális politika, és legalább annyira rugalmas és mobil a munkaerőpiac, mint az Egyesült Államokban – mondta a közgazdász a Politikatörténeti Intézet által szervezett Az euróövezet sorsa című kerekasztal-beszélgetésen. Más esetben azonban nincs mechanizmus, vagy eszköz, hogy az egyenlőtlenségek kiegyenlítődjenek – tette hozzá.
A külső egyensúlyról azt mondta, Görögországot leszámítva nem a felelőtlen fiskális politika volt a válság kialakulásának az oka. A kisebb euróövezeti államok, amelyek most nehézségekkel küzdenek, az alacsony euróövezeti kamatszintek hatására hatalmas fellendülést éltek át a nem kereskedhető termékek és szolgáltatások piacain. Olyan kamatszint, ami megfelel egy 2 százalékos növekedési potenciállal rendelkező országnak, túl alacsony egy 3-4 százalékos potenciális növekedési ütemmel bíró országnak – érvelt a szakember.
Surányi György úgy fogalmazott: a maastrichti kritériumok elemei "nem akadémiai íróasztal mellett születtek, hanem politikai érdekek és ellenérdekek mentén". A közgazdász megfogalmazása szerint a válság nagyon drága tanulási folyamat, világossá vált ugyanis, hogy "teljesen felkészületlen volt a rendszer a válságkezelésre".
Az EU-ban érvényes szabályok szerint nem volt szabad államokat kimenteni, ugyanakkor nem volt lehetséges megoldás az államcsőd, ráadásul az Európai Központi Bank (EKB) sem léphetett fel végső hitelezőként; nincsen az a logikai teszt, amelyen ez a három elv átmenne – mutatott rá Surányi György.
Olaszországgal kapcsolatosan Surányi György arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország bruttó nemzetgazdasági eladósodottsága milliméterekkel magasabb csak a németekénél, miközben a kompozíciója más: az állam adóssága nagy, a magánszektoré és a háztartásoké alacsony. Kijelentette: az, hogy Olaszország a válság középpontjában van, az nem a gazdasági helyzet miatt van, hanem a politikai rendszer rothadása miatt.
A közgazdász szerint a válság elemzésénél nem szabad leragadni a GDP-arányos államadósság elemzésénél, éppoly fontos a magánszektor eladósodottsága. A politikai rendszer sokszor önbeteljesítő próféciákat csinál; mindenki összeesik egy 60 százalékot meghaladó államadósság láttán, holott Reinhardt és Rogoff nevezetes elemzéséből is kiderül, hogy a növekedés és az államadósság közötti negatív korreláció 90 százalék felett jelentkezik – fogalmazott a közgazdász.
A szakember Magyarországgal kapcsolatosan elmondta: amíg gyenge az ország, addig nem célszerű belépni az Európai Monetáris Unióba. Csehország e tekintetben jó példa: az ország akár holnap is beléphetne az euróövezetbe, de tudja, hogy azt a rugalmasságot, amelyet a saját fizetőeszköz jelent, meg kell tartania – tette hozzá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
