Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Valószínűleg nem kerülhetik el a helyhatóságok, hogy jelentősen emeljék a helyi építmény- és telekadót, ha az önkormányzati rendszer átalakítása miatt a bevételeik jelentősen szűkülnek. A kormány az adótörvények megváltoztatásával anélkül ágyazott meg ennek, hogy központilag kellene kivetni ingatlanadót. Így az adónemmel kapcsolatos összes politikai és adminisztrációs nyűgöt is lepasszolják a településeknek, akik sokszorosát szedhetnék be annak, mint amit a Bajnai-kormány kivetett.
„Tisztességtelen, hogy az államháztartást kisiklató szocialisták és szabad demokraták most a zömükben ellenzéki vezetésű önkormányzatokra hárítanák az új adónem kivetésének felelősségét” – mondta Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár még 2007 júliusában a Magyar Narancsnak, amikor a Gyurcsány-kormány a konvergenciaprogramban leírtaknak megfelelően megpróbálkozott az ingatlanadó bevezetésével.
Sanda megoldás
A pénteken beterjesztett adótörvény-módosításokból kiderül: az Orbán-kormány most ugyanerre vállalkozik, amikor 2012-ben eltörli az építmény- és telekadó törvényi maximumát. A kormány ezzel mosná is kezeit, hiszen az adó megállapításának ódiuma az önkormányzatoké lenne.
Az önkormányzati törvény átszabásából ugyanakkor már sejthető, hogy a feladatok átcsoportosításával a települési bevételek is változnak majd, és a helyhatóságoknak valószínűleg szükségük lesz újabb bevételekre, hogy a kialakítandó járásokhoz vagy az államhoz átkerülő pénzeiket részben pótolni tudják. Előbb-utóbb tehát kénytelenek lesznek élni a már létező ingaatlanadó-fajták emelésével. Ez elől hárította el az akadályokat a kabinet.
Az Orbán-kormány persze úgy csinálja, hogy ne ő legyen a "lelketlen sarcoló", amikor a túladóztatás elkerülésére az ingatlanadó összegét a forgalmi érték három százalékában még maximálja is. A törvényi plafon egy 20 milliós lakás esetében így évi 600 ezer forintra emelkedne, ami tizenkétszerese annak, mint amit a Bajnai-kormány a vagyonadóról szóló törvényben elkért volna (30 millió forintig 0,25 százalék volt az adókulcs). Az önkormányzatoknak persze nem kötelező ilyen mértékű adót kivetniük, de a mozgástér így is több mint jelzésértékű.
| Így csempészik vissza az ingatlanadót |
A helyi adókról szóló törvény módosítása a telekadóztatásban és az építményadóztatásban bővíti az önkormányzatok adóhatókörét, az indoklás szerint „elvi lehetőséget teremtve az önkormányzatok számára a forrásbővítésre”. Ennek nyomán szűnne meg az építmény- és telekadó adómaximuma, amit egy forgalmi értéktől függő plafon – három százalék – korlátozna csak. A javaslat az építményadó esetében szűkíti a mentesség hatályát azokra az ingatlanokra, melyek valóban az érintett szervezetek kedvezményezni kívánt tevékenységéhez közvetlenül kötődnek. Így bérbe adott épületek után nem járna mentesség. A módosítás kiterjeszti a telekadó hatályát a külterületi, nem termőföldként nyilvántartott földrészletre, továbbá az épületnek nem minősülő építménnyel (például úttal) lefedett földrészletre is. Így valóban csak a mezőgazdasági művelés alatt álló kül- és belterületi termőföld után nem kellene telekadót fizetni.
A helyi adókról szóló törvény egyébként eddig az illetéktörvény alapján megállapított forgalmi érték ötven százalékában ("korrigált érték") jelölte meg az adóalapot, az adóplafon pedig ennek 3,6 – korábban 3 – százaléka volt. A törvényjavaslat hatályon kívül helyezné a korrigált értéket, és a teljes forgalmi érték lenne az adó alapja. Az ingatlan alapterülete szerinti adókivetés eddig négyzetméterenként 1100 Ft beszedését tette lehetővé. Most ez is megszűnne, és csak a túladóztatás tiltása maradna. |
Ha bevallanák
Azt, hogy az ingatlanadó legyen a helyi adózás második lába a vállalkozók által fizetett adó (helyi iparűzési adó, hipa) mellett, szakértők már régóta mondják. A nemzetközi gyakorlatban leginkább a helyben kivetett ingatlandó az, amelyben a fogyasztói hozzájárulás és az érte kapott közszolgáltatás közvetlenül összekapcsolódik. A helyi politikusok teljesítménye is az ingatlanárakon érhető tetten leginkább: ha jól végzik a munkájukat, javulnak a közszolgáltatások, javul az életminőség, emelkednek az ingatlanárak.
A nemzetközi példákból az derül ki, hogy a helyi adónak számító ingatlanadó kivetését általános jövedelemadó-csökkenés kíséri. És előnyeként szokták feltüntetni, hogy az ingatlanadó az adójóváírással ellentétben érzékeny a települések közötti különbségekre is – már ha ezt jól alkalmazzák. Vagyis az Orbán-kormány ingatlanadót visszacsempésző lépése még logikusan következne is a politikájából, ha ezt nyíltan merte volna vállalni.
Megváltozhattak a tervek
Mint ahogy emlékezhetünk rá, a Fidesz élesen nekiment a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány ingatlan-, illetve vagyonadóra vonatkozó terveinek, amelyet Oszkó Péter pénzügyminiszter öntött formába. Orbán 2009 októberében a Tv2 Mokka című műsorában azt mondta, hogy a vagyonadó bevezetésének feltételei nincsenek meg, "ráadásul ellenkezik is a terveinkkel", és "hogy vannak dolgok, amelyeknek a következő kormány idejében nem szabad megtörténniük még egyszer". Az Alkotmánybíróság aztán tavaly januárban visszamenőleges hatállyal eltörölte a vagyonadóról szóló törvény lakóingatlanokra vonatkozó részét. A vagyonadó "light"-ot (ami a nagy értékű vagyontárgyakra vonatkozott) pedig az Orbán-kormány szüntette meg 2010 augusztusában.
A téma annyira tabunak számított, hogy a kampányban Mádi Lászlónak (a Fidesz korábbi lakásügyi politikusa) azt követően vonták vissza a 2010-es parlamenti választásokon a jelölését, hogy tavaly januárban azt nyilatkozta: "az ingatlanadót rövid távon el kell felejteni, de kellő előkészítés és a társadalommal folytatott egyeztetés után bevezethető". Az, hogy a Fidesz mégis kétlelkű az ingatlandóval kapcsolatban, azon is látszott, hogy a párt gazdaságpolitikai alapprogramjának tartott Jövőkép támogatta a bevezetését.
Maga Cséfalvay Zoltán, a dolgozat szerkesztője, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is azt mondta róla, hogy kifejeződik benne „az ára annak a közszolgáltatásnak, amihez azon a településen hozzájutok”. És a szocialistákat vádolta meg demagógiával, mert a vagyonadó az ő olvasatukban arról szólt, hogy „fizessenek a gazdagok”. Ugyanakkor az ingatlanadóról azt mondta, hogy annak meglenne a létjogosultsága, ha az önkormányzati rendszer finanszírozását teljesen átalakítanák.
Márpedig ez zajlik éppen.
A plafont eddig sem használták ki
„Az építmény- és a telakadóplafon megnyitása önmagában nem oldja meg a régi problémát, ami az értékalap-számítással kapcsolatos” – mondta a hvg.hu-nak Kovács Róbert, a Helyi Obszervatórium kutatóintézet vezetője.
Ehhez tudni kell, hogy az önkormányzatok eddig kétféleképpen vethettek ki építményadót: az ingatlan alapterülete vagy a forgalmi értéke alapján.
Az önkormányzatok többek között éppen azért nem alkalmazták a forgalmi alapú értékszámítást, mert perelhetőek lettek volna, és nincs olyan értékbecslés, amire ne lehetne egy másikat előhúzni. Az alapterület szerinti adókivetés volt ehelyett elterjedtebb, csakhogy ez rendkívül igazságtalan, mert képtelen kezelni még a településen belüli elhelyezkedéstől, komfortfokozattól függő értékkülönbségeket is.
A helyi politika emellett természetesen nem viselkedett másként, mint az országos, amely közvetlenül szintén nem szívesen sarcolja a saját választóit. Így az önkormányzatok már az eddigi törvények adta adóplafonnal sem éltek.
Nyilvános adatbázis kell
Ezzel együtt az építményadó így is a második legfontosabb láb volt a helyi adóbevételek között. 2009-ben a 3200 önkormányzat közül 406 vetett ki lakáscélra, 749 nem lakáscélra (pl. garázs) ingatlanadót és 445 telekadót. Országos átlagban 2008-ban az összes helyi adóbevételnek a 11 százalékát tette ki az építményadó (nyilván, ahol volt ilyen adó, ott a helyi adóbevételnek nagyob szeletét tette ki), és két-két százalékát a telek- és az egyes helyi közszolgáltatásokért fizetendő külön kommunális adó. Az utóbbi egyébként széles körben elterjedt, 2009-ben 2286 önkormányzat vetette ki, de az összbevételen belül alacsony az aránya.
Ha a helyi iparűzési adó (vagy esetleges utódja, a települési adó) részesedése csökkenne, az építés- és telekadóét mindenképp növelni kellene. Ott, ahol nagyjából homogén értéket képviselnek a házak (kis falvak méretében, stílusában hasonló portái), az egységes kommunális adó ezt kiválthatná. Máshol viszont szükség van az építmény- és telekadóból származó bevételek növelésére. Ehhez Kovács Róbert szerint elkerülhetelennek látszik egy olyan nyilvános adatbázis, amely a valós értékkel összevethető, arányos, méltányos és ebből kifolyólag széles körben elfogadott adózást alapozna meg.
„Egy ilyen adatbázis csak teljes nyilvánosság mellett működhet. Azt nem lehet, hogy azok az övezetek, ahol a helyi elit lakik, kedvezőbb kategóriába essenek. A vagyonadó miatt létrehozott katasztert fel lehetne frissíteni: a nyilvánosság pedig garantálná a belső korrekciót, hogy a forgalmi értékek stimmeljenek. Egy ilyen adatbázisnak az esetleges perek esetén is ki kell állnia a próbát” – mondta a hvg.hu-nak a Helyi Obszervatórium vezetője.
A városok óvatosak
A fideszes többségű képviselő-testület és a szocialista polgármester által vezetett Szegeden eddig csak a vállalkozásokhoz köthető adók kivetésének jogával éltek, tehát az iparűzési és vállalkozásokhoz köthető, építményadón kívül sem ingatlan, sem vagyon, sem szociális vagy kommunkális alapon nem szednek helyi adót. Jelenleg ez a kérdés nincs is napirenden.
A Zala megyei Keszthely önkormányzati honlapján vezető hír az építmény- és a telekadóra vonatkozó változás. Itt ugyanis létezik az építményadó: a mértékét négyzetméterenkénti 400 Ft-ban határozták meg, amiből 124,4 millió forint bevétele volt a fideszes vezetésű városnak. Ezt egészítette ki a magánszemélyek ún. kommunális adója, melyből összesen 16 millió forint bevétel származott. A képviselő-testület kompetenciája ezen adótételek módosítása, de az adócsoport vezetője, Szommer Anett úgy fogalamzott: jövőre szinte biztosan nem lesz náluk módosítás.
Mint a kéményadó
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sárospatakon nem vetett ki ilyen jellegű adót a szintén fideszes többségű önkormányzat, az adócsoportot felügyelő Komáromi Éva jegyző kérdésünkre azt mondta, hogy sem forgalmi értékre, sem ingatlan méretére kivetett adó nem volt eddig, és ilyen jellegű bevételnövelésben nem is gondolkodik a testület.
Tétényi Éva, Esztergom független polgármestere elmondta, hogy náluk van ugyan ilyen jellegű helyi adó, de azt nem a lakóingatlanra számolva, hanem például a garázsokra, és főként a külterületi üdülőkre, üdülőtelkekre vonatkozóan szedik be. Ebből tavaly több mint 482 millió forint bevétele volt a városnak. A meglévő szabályozáson a polgármester szerint nem fognak változtatni.
Tétényi szerint addig, amíg nincs az országban korszerű ingatlankezelő és nyilvántartási koncepció, addig ez nem járható út. "Olyan, mint a kéményadó: be lehet vezettetni ugyan, de a módszertan megkérdőjelezhetősége miatt se nem korrekt, se nem jó megoldás" – mondta a polgármester.
Megkerestünk több megyei kormányhivatalt is, de a megkérdezett kormánymegbízottak egyelőre nem kívántak nyilatkozni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
