Év végétől több száz milliárdnyi önkormányzati kötvényt kell törleszteni
Az 550 milliárd forintos önkormányzati kötvényállomány fele már törlesztési szakaszban lesz 2011 végén, 2013 végére az arány elérheti a 90 százalékot is, miközben 2011 közepén a kötvényállományon belül a 90 napon túli késedelem aránya 3 százalék, azaz közel 16,5 milliárd forint volt - áll az MNB Szemle szerdán megjelent tanulmányában, amely az önkormányzati szektor eladósodottságának kockázatait elemzi.
Az önkormányzatok bankrendszerrel szembeni eladósodása 2007-2008-ban két év alatt megkétszereződött, és 2011 júniusának végén 550 milliárd forint volt a kötvényállomány és 450 milliárd forint a hitelállomány - állapítja meg az Aczél Ákos-Homolya Dániel szerzőpáros. A hitel- és kötvényállományon belül mintegy 60 százalékos a devizakitettség, amelynek 80 százaléka svájci frankban testesül meg.
Az önkormányzatok pénzügyi helyzetét determinálja, hogy betétállományuk közel 220 milliárd forintös csökkenése mellett a felhalmozási célú kiadások jelentősen nőttek - a 2009-es 574 milliárd forintról a 2010-ben regisztrált 721 milliárd forintra -, feltehetően EU-s pályázatokhoz köthető felhalmozási kiadások miatt. Emellett 2010-ben a működési kiadások is mintegy 84 milliárddal meghaladták a 2009-es szintet.
A tanulmány szerint a forint gyengülése a svájci frankkal szemben is az önkormányzatok nettó pénzügyi pozíciójának romlásához vezetett. Az árfolyamváltozás miatt 2010 első negyedéve óta mintegy 110 milliárd forinttal emelkedett meg a szektor kötelezettségállománya a bankrendszerrel szemben, ami az állományt övező jelentős árfolyamkockázatra hívja fel a figyelmet. Az elemzés az önkormányzati adósságállomány kockázatát a bankrendszer szempontjából vizsgálja, s a szerzők becslése alapján 2011 végére a kötvényállomány közel felénél megkezdődik a törlesztés és 2013 végére ez az arány elérheti a 90 százalékot is.
Tavaly év végi árfolyammal számolva, a tőketörlesztési időszakok megindulásával 2011-ben a teljes hosszú kötelezettségállományhoz kapcsolódó törlesztési teher meghaladhatja a 60 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy a múlt évhez képest 10 milliárd forintos törlesztőteher-növekedésben meghatározó szerepet tölt be a kötvénytörlesztési teher 8 milliárd forintos növekedése. A teljes törlesztési kötelezettség 80 milliárd forintra nőhet az önkormányzatok előre tekintő beszámolóira alapozott becslés szerint. Így a 2010-es 0,2 százalékos GDP-arányos szintről 0,3 százalékos szintre emelkedik a hosszú adóssághoz kapcsolódó törlesztési teher.
A tanulmány szerint a bankok önkormányzati kitettsége nem tekinthető problematikusnak, miközben a kockázatok növekedése látszik. Különösen a kötvényállományhoz köthető kockázatok emelkedtek. Az önkormányzati hiteleknél ez év közepén 1,2 százalék volt a nem teljesítő hitelek aránya. A szerzők becslése szerint 2011 júniusának végén a kötvényállományon belül a 90 napon túli késedelem aránya közel 3 százalék, azaz 16,5 milliárd forint volt, ami emelkedést jelent a 2011. március végi 2,1 százalékhoz képest. Így összességében a teljes önkormányzati kitettség-állományon belül a nem teljesítő állomány aránya elérte a 2,1 százalékot, miközben ezen állomány értékvesztéssel való fedezettsége 14 százalékra nőtt, ami elmarad a teljes banki nem teljesítő hitelportfólió mintegy 40 százalékos fedezettségétől.
Az önkormányzatok jövőbeni helyzetét jelentősen befolyásolhatja a teljes rendszer átalakítása - áll a tanulmányban. Az alapfeladatok szűkítése a fontos intézmények központi kormányzathoz rendelésével együtt felmerülhet az is, hogy bizonyos önkormányzati feladatok átalakításával(átvállalásával) együtt adósságukat is átvállalná az állam, ami tiszta képet eredményez. (180 milliárd forintos összegről van szó.) Ezzel a lépéssel nem nőne az államadósság, mivel az önkormányzati adósság jelenleg is része az államadósságnak - állapítja meg az MNB Szemle két szerzője.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.