Tizenegy EU-tag már megszavazta a mentőöv-jogkörök bővítését
Már 11 euróövezeti állam ratifikálta az európai mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jogköreinek bővítését, amelyről július 21-én állapodtak meg az euróövezeti tagállamok vezetői. Németországban éppen csütörtökön hagyta jóvá a módosításhoz szükséges törvényt a Bundestag. Korábban Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Portugália, Spanyolország és Szlovénia is megszavazta a bővítést.
Csütörtökön még az észt parlament Riigikogu, pénteken pedig az osztrák törvényhozás dönthet a kérdésben. Így októberben már csak négy országban kell szavazni: Cipruson, Máltán, Hollandiában és Szlovákiában.
A piac a legnagyobb aggodalommal a szlovák belpolitikai fejleményeket figyeli, ahol a jobbközép négypárti kormánykoalíció nem tud egységes álláspontra jutni a második európai mentőcsomag kérdésben. A liberális Szabadság és Szolidaritás korábban határozottan ellenezte a mentőcsomagot, ám szerdán már olyan javaslattal állt elő, hogy megszavazza a szükséges törvénymódosításokat, ha az EFSF "a szlovák adófizetők egy fillérjébe sem kerül". Iveta Radicova, és az EFSF mellett kiálló két másik koalíciós párt szerdán reményét fejezték ki, hogy a kérdésben még az október 17-18-i európai tanácsi találkozó előtt pozitív döntés születhet.
Az új, rugalmasabb EFSF a korábbi szabályozáson túl már elővigyázatossági hitelkeretet is nyújthat, indokolt esetben másodlagos kötvénypiaci intervenciót hajthat végre, illetve meglévő konszolidációs program hiányában is nyújthat kölcsönt tagállamoknak a válság által sújtott bankok feltőkésítésére.
Az EFSF része annak az átfogó intézkedéscsomagnak, amelyről a pénzügyi válság hatására döntöttek az euróövezeti államok vezetői. Az EFSF-et 440 milliárd eurós elméleti, körülbelül 250 milliárd eurós tényleges támogatási kapacitással hozták létre. A tovagyűrűző euróövezeti adósságválság hatására azonban korábban 440 milliárd euróra emelték a tényleges finanszírozási keretet, a garanciákat is tartalmazó elméleti keret 780 milliárd euróra növelése mellett.
Ezt 60 milliárd euróval egészíti ki az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSM), amely az Európai Bizottság által előteremtett, az európai költségvetés által biztosított támogatási alap. Ezen felül az euróövezeti államok 250 milliárd eurót hívhatnak le a Nemzetközi Valutaalaptól.
Az EFSF 2013. június 30-a után szűnik meg, akkor, amikor már nincs tagállamnál kintlévősége, illetve a szervezet is visszafizette valamennyi adósságát. Ekkor az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) veszi át az EFSF és az EFSM szerepét.
Az ESM létrehozásáról júliusban állapodtak meg az euróövezeti tagállamok. A 2013 januárjában megalakuló szervezet 700 milliárd eurónyi tőkével rendelkezik majd, amelyből 80 milliárd eurót tesznek majd ki a tagállamok közvetlen, öt részletben történő befizetései. Az euróövezeti államok felmondható tőkeátruházása teszi ki a fennmaradó 620 milliárd eurót. Ebből a tényleges hitelfolyósítási kapacitás 500 milliárd euró lesz.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.