Tisztában vannak a magyar adósok a devizahitelek árfolyamának kockázataival? – tette fel a kérdést Jean-Pierre Roth, a Svájci Nemzeti Bank elnöke 2004. július 2-án Járai Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori elnökének küldött levelében a Magyar Nemzet szerint.
A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumban Jean-Pierre Roth, a Svájci Nemzeti Bank elnöke 2004-ben arról írt: a svájci lapokból értesült arról, hogy hazánkban egyre nagyobb arányokat ölt a frankhitelezés. Az elnök azt is megemlíti, tisztában vannak azzal, hogy a frank a legnépszerűbb a devizahitelek körében, de korábban már többször hangsúlyozták ennek a veszélyeit – olvasható a lapban.
A lap megemlíti, hogy Auth Henrik, a nemzeti bank egykori alelnöke a Hír TV-ben nemrég elmondta: az óvatosságra intő dokumentum tartalmát a PSZÁF és a Pénzügyminisztérium elé tárták. A szocialisták véleménye azonban az volt, hogy a forinthitelek nagyobb kárt okoznak, mert visszafogják a növekedést – mondta Auth.
Az MNB 2004-es stabilitási jelentésében az állt, a hitelfelvevők általában "nincsenek tisztában az árfolyam-ingadozás tehernövelő hatásaival", illetve a "törlesztőösszeg emelkedésének valószínűsége nem alacsony".
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.