Nem elsősorban a portfolióikban lévő görög adósság veszélyezteti az euróövezet legnagyobb gazdaságainak bankrendszerét, hanem a teljes euróövezeti periféria adósságai, amelyekből csak a német és a francia bankok jóval több mint 800 milliárd eurónyit tartanak - áll londoni pénzügyi elemzők hétvégi helyzetértékelésében.
A JP Morgan bankcsoport befektetőknek kiadott heti globális makrojelentése szerint a valutauniós periféria mélyülő válsága egyre nagyobb súllyal nehezedik a központi euróövezeti gazdaságokra, és az egyik fő aggodalomforrás az, hogy az euróövezeti bankrendszerben szétterjedő hitelpiaci félelmek nyomán ismét feszesebbé válnak a hitelkihelyezési kondíciók.
A JP Morgan elemzői szerint az euróövezeti bankok görög államadósság-kitettsége 31,7 milliárd euró, ami "kezelhető", ám a teljes görög adóssággal szembeni külföldi banki kitettség már eléri a 97 milliárd eurót, és különösen a francia bankok vannak kitéve a görög magánszektor adósságkockázatának.
Ennél is sokkal nagyobb aggály azonban a járvány esetleges átterjedése az euróövezet peremvidékének többi gazdaságára, tekintettel arra, hogy a francia és a német bankok teljes görög, ír, portugál, spanyol és olasz adósságkitettsége 841 milliárd euró (240 ezer milliárd forint) - áll a JP Morgan hétvégi elemzésében. A ház szerint az e kockázattal kapcsolatos aggodalmak vezettek máris a nagybani banki finanszírozás szűkösebbé válásához a központi euróövezeti gazdaságokban.
A JP Morgan elemzői szerint egyértelmű, hogy e bankrendszerbeli stressz lefelé ható nyomást gyakorol a gazdasági aktivitásra, ráadásul éppen akkor, amikor a gazdasági növekedés egyébként is lassul. "Normál időszakokban" 1 százalékpontnyi mínusz a perifériális euróövezeti országok növekedési ütemében általában 0,3 százalékponttal lassítja a központi valutauniós gazdaságok növekedését, de amikor ehhez súlyos pénzügyi stressz is járul, akkor a vezető euróövezeti országok számára nehézzé válik gazdasági aktivitásuk bármilyen mértékű élénkítése - áll az elemzésben.
Más nagy londoni házak már az újabb recessziót sem zárják ki az euróövezetben az eszkalálódó adósságválság miatt. A Capital Economics - az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-befektetési elemző és tanácsadó csoport - minap összeállított új előrejelzésében 0,5 százalékos GDP-csökkenésre módosította az euróövezetre adott, 2012 egészére szóló becslését. A ház eddig 0,5 százalékos átlagos növekedést valószínűsített jövőre a valutaunió országaiban.
A Capital Economics szerint 2013 egészében még mélyebb, 1 százalékos visszaesés várható az euróövezetben a cég által eddig várt stagnálás helyett, vagyis a ház londoni elemzői most már arra számítanak, hogy a valutaunió a következő két teljes évet recesszióban tölti. A Capital Economics szerint "gyakorlatilag elkerülhetetlennek tűnnek" a nagyarányú adósságátrendezések is az euróövezetben, és növekszik annak az esélye, hogy Görögország - esetleg több más tagországgal együtt - "a nem túl távoli jövőben" elhagyja a valutauniót.
Az euróövezet felbomlásának más nagy londoni házak szerint is egyre nagyobb a kockázata. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző csoportja - októberre szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett legújabb globális előrejelzésében kockázati forgatókönyveket dolgozott ki, és ezekben "nagyon magasnak" minősítette az euróövezet szétesésének rizikóját. A cég kockázatértékelési módszertanában a "nagyon magas" meghatározás 40 százalékos vagy annál nagyobb valószínűséget jelent. A ház az elemzés részletes kifejtésében külön ki is emeli, hogy az adósságválság lehetséges fejleményei és piaci következményei miatt most már 40 százalékosra teszi az euróövezet felbomlásának esélyét.
Az EIU által a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyv szerint az egyik "töréspont" az lehet, ha Olaszország külső pénzügyi segítségre szorul. E forgatókönyv egyaránt lehetségesnek nevezi az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A ház szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.