750 milliárd forintos egyenlegjavítás – vagyis megszorítás olvasható ki a pénteken, Matolcsy György által bejelentett költségvetési tervezetből. A Széll Kálmán-terv strukturális kiadáscsökkentő csomag részletei nem köszönnek vissza.
A 2012-es költségvetési tervezet 1,5 százalékos GDP-növekedéssel, 2,5 százalékos államháztartási hiánnyal számol, az inflációt 3,4 százalék helyett 4,2 százalékra becsüli, a fogyasztásbővülés pedig 0,2 százalékos lesz - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a pénteki kormányszóvivői sajtótájékozatón. (A miniszteri bejelentésről itt olvashat.)
A kormány számításai szerint 750 milliárdos kiigazításra, vagyis megszorításra lesz szükség. A kiadások 300 milliárd forinttal csökkennek, a bevételek 445-450 milliárd forinttal nőnek.
Emelkedik a munkaadói egészségügyi járulék 1,5 százalékponttal, és 25-ről 27 százalékra nő az általános áfakulcs. Jövőre a kormány egyszerre kivezeti a félszuperbruttósítást és az adójóváírást az szja-rendszerből – így 16 százalékos arányos szja-rendszer alakul ki.
A lyukak foltozása
A hvg.hu-nak nyilakozó Zsidai Viktor, a Citadella Consulting vezető elemzője a bejelentéseket eléggé ad hoc jellegűnek találta, és a problémák kezelésének egyszerűbb módját kereső kormányzatot lát a háttérben. "Észrevették, hogy van egy lyuk a költségvetésben, és megpróblják gyorsan betömködni" – mondta az elemző, de azt pozitívan ítélte meg, hogy legalább a helyzetet lereagálják. Zsidai szerint az viszont nem látszik, hogy mitól lesz jövőre növekedés.
Barcza György, a K&H elemzője szerint is nagyjából reálisnak tűnnek a most ismertetett számadatok, de az egyértelműen csalódást keltő, hogy a kiadáscsökkentésben nem vállalt nagyobbat a kormányzat. Ezen kívül szeinte az inflációt is alulbecsülte a kormány. Az elemző kockázatokat lát a növekedési prognózisban is, mert akár 30-40 százalék esély is van a nemzetközi recesszióra.
Visszafogott növekedés
Samu János, ConCorde Értékpapír Zrt. elemzője a hvg.hu-nak elmondta, hogy bár az összképet még egyáltalán nem engedte a kormány meglátni, a tervezet akár reálisnak is bizonyulhat. A másfél százalékos növekedést túlzottan visszafogott prognózisnak tartja az elemző.
Samu hiányolta az áfa- és a tb-járulék emelésen túl azokat az elképzeléseket, melyek a strukturális kiadáscsökkentésekről, valamint a Széll Kálmán-tervben korábban már megfogalmazott lépések kidolgozásáról és részleteiről szólnak.
Összességében viszont úgy látja, hogy az eddig ismertetett elemekből összejöhet a jelzett 750 milliárd forintos megtakarítás, de a külső hatások miatt a költségvetés továbbra is sérülékeny marad.
Biztosra mennek
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője az MTI-nek aláhúzta: jó irányt mutat a jövő évi költségvetés. A bevételi oldal hangsúlyossága viszont szerinte azt jelenti, hogy a kabinet a biztosabban kalkulálható tételekkel számol. Annak pedig örült, hogy nincsenek a deficitcélt veszélyeztető kiadásnövelő tervek. Az áfaemelés várhatóan visszafogja a fogyasztást – ez az oka, hogy az erre vonakozó előrejelzését le is vágta a kabinet. A makropályát az elemző reálisnak tartja. Az áfaemelés terve kapcsán még megjegyezte, hogy szerinte jobb, hogy a kabinet nem a jövedelemadókat, hanem a fogyasztáshoz kapcsolódókat emeli.
Lefelé módosulhatnak a növekedési kilátások
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a nemzeti hírügynökségnek azt mondta, pozitívum, hogy a kabinet felismerte, még alacsonyabb növekedéssel kell számolni, mint korábban. Bár szerinte feltehetően ezt is lefelé kell majd módosítani. Úgy vélekedett, jó hír az is, hogy a kormány elfogadta, nem lesz elegendő a korábban tervezett kiigazítás. Szerinte a kiigazítási szükségletnek most is csupán a háromnegyedét fedi le a kormány, annak legalább 1000 milliárd forintnyinak kellett volna lennie.
A bevételi oldalról szólva azt emelte ki, hogy az áfa- és az egészségügyi járulékemelésnek, ha vannak is kedvezőtlen hatásai, összességében jó intézkedések költségvetési szempontból, mert könnyen beszedhetők
Az szja-intézkedésekről azonban azt mondta, az adójóváírás és a szuperbruttó kivezetése foglalkoztatási szempontból negatív lépés. Török szerint a jövő év megadja a választ arra, hogy sikeres-e a kormány személyi jövedelemadó-politikája, vagy sem.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.