hvg.hu: Keményen bírálta az elmúlt hetekben az új munkatörvénykönyv tervezetét a munkavállalók jogainak csorbítása miatt. Ha a parlament a jelenlegi formájában fogadja el a javaslatot, lesz ennél szigorúbb munkatörvény Európában?

Lehoczkyné Kollonay Csilla: Ezt nehéz lenne kijelenteni, hiszen van olyan ország, ahol nincs is munkatörvénykönyv. Azonban mindenképpen az egyik olyan munkatörvény lehet, amely a legalacsonyabb követelményeket állítja fel a munkáltatókkal szemben, és a legkevésbé védi a munkavállalókat.

hvg.hu: A tervezet pártolói szerint viszont a munkavállalókat eddig túlságosan védte a munkatörvénykönyv, és ez nem tett jót a gazdaságnak.

L. K. Cs.: A nyugat-európai átlaghoz képest a mi szabályaink eddig is jóval alacsonyabb védelmet biztosítottak a munkavállalóknak, de valamelyest a kelet-európai átlaggal összevetve is.

Lehoczkyné Kollonay Csilla

Stiller Ákos

hvg.hu: Az a kritika is megjelent, hogy a tervezet több ponton sérti az Európai Szociális Kartában foglalt normákat és az európai közösségi jogot. Az Európai Bizottság már meg is üzente, hogy vizsgálni fogja a tervezetet.

L. K. Cs.: A kormány nagyon ügyesen éppen azokon a pontokon rontja a munkavállalók védelmét, amelyeket Magyarország nem vett át saját törvényeibe az Európai Szociális Kartából. A Karta ugyanis megengedi, hogy ne kelljen valamennyi szabályát átvenni a tagországoknak, csak egy kötelező minimumot, és Magyarország élt is ezzel a lehetőséggel. Az egyik ilyen kimaradt cikkely például az, hogy a munkavállalót csak megfelelő indok esetén lehet elbocsátani. A munkatörvénykönyv-tervezet épp ezen a ponton lazít a munkáltatók korlátain: a jelenleg hatályos törvénnyel szemben elvileg bármilyen kisebb ürügy alapján el lehet majd küldeni valakit az állásából. Ez tehát egyértelműen a Szociális Karta megsértése lenne, ha ennek teljesítését vállaltuk volna. Így viszont ez nem történik meg. A tervezet elképesztő mértékben csökkenti a jogellenesen elbocsátott munkavállaló részére nyújtandó jóvátételt (másfél évi bérben maximálja) – ez ugyancsak sértené a Kartát, de ennek a pontnak a teljesítését sem vállaltuk. Nem ratifikáltuk azt a cikkelyt sem, amely a tisztességes bérezésről szól, és amelynek alapján a tervezett rendelkezések a túlmunka díjazásáról szóló szabályokba ütköznének, mert a munkáltatónak akkora hatalmat adnak a rendes munkaidő beosztásában, hogy gyakorlatilag eltűnhet a többletdíjazásra jogosító rendkívüli munkaidő fogalma.

hvg.hu: Úgy tűnik, az uniós döntéshozó szerveknek nem sok alapjuk lesz arra, hogy a tervezet megváltoztatására kényszerítsék a kormányt.

L. K. Cs.: Valóban. Az Európai Unió szervei – az Európai Bizottság és az Európai Bíróság – keményebb eszközöket alkalmazhatnak, de szűkebb körben. A munkaidős irányelvet több ponton látszik sérteni a tervezet, de emellett az vonhatja magára az Európai Bizottság figyelmét, hogy az új munkatörvénykönyv az eddigihez képest számos ponton lerontaná a munkavállalók meglévő védelmét. Ezzel megsérti azt az uniós szabályt, miszerint a közösségi jog átültetése során a tagországok nem ronthatják a már meglévő védelmi szabályaikat. Ez az úgynevezett visszalépési tilalom. Igaz, hogy ennek sérelme az Európai Bíróság egy korábbi döntése szerint az európai jog átültetése alkalmával követhető el, nem pedig később, itt azonban olyan tömeges visszalépésről van szó, amihez hasonló az európai gyakorlatban még nem volt. A végeredmény azonban teljesen nyitott, hiszen a Bizottság általában nehézkesen indít eljárást, inkább figyelmeztetéseket ad ki. Emellett azt sem mondhatja ki, hogy egy ország semmilyen esetben nem mehet a korábban elért védelmi szint alá.

hvg.hu: A munkatörvénykönyv tervezetét pártolóknak és a kormánynak éppen erre épül az egyik fő érve, hogy a gazdaságnak szüksége van a munka szabályozásának radikális megváltoztatására. Egyetért ezzel az állásponttal?

L. K. Cs.: Nem. A tervezett változtatások csak a munkavállalók alávetett helyzetét fokozzák, és nagyon sok esetben egyáltalán nem jelentenek megtakarítást a munkáltatóknak. Jelentős részük semmiféle többletjövedelmet vagy megtakarítást nem jelent a nemzetgazdaság számára.

Stiller Ákos

hvg.hu: Mely változtatásokra gondol?

L. K. Cs.: Például arra az új szabályra, amely lehetővé tenné a munkaszerződésben kikötött munkáltatói szankciók alkalmazását. Tehát a munkáltató kiköthetné, hogy ha munkavállalója megsérti a munkafegyelmet, akkor a munkaszerződésben rögzített büntetéseket szabhat ki rá. Annyi korlátot állít fel a tervezet, hogy a büntetés nem sérthet személyiségi és emberi jogokat, valamint anyagi kihatása nem haladhatja meg a dolgozó hathavi keresetének összegét. Utóbbi nagyon komoly büntetés, és a tervezet nem mondja meg, milyen súlyú magatartásért jár, nem mondja meg, milyen eljárásban szabható ki, nem mondja meg, hogy kell-e valamiféle fokozatosság. Sőt, ha a dolgozó elkövet valamit, a munkáltató még el is bocsáthatja, miután hathavi bérének megfelelő összeggel sújtotta. Ez párját ritkító szabályozás lesz Európában.

hvg.hu: Magyarországon viszont ennek van előzménye: a kádári munkatörvénykönyvben hasonló fegyelmi szabályok voltak érvényesek.

L. K. Cs.: Talán még az is jobb lenne, ha a kádári törvény jönne vissza ehelyett, mert abban legalább a törvény pontosan megszabta azt, milyen büntetést lehet kiszabni, milyen eljárásban, milyen garanciák betartásával. További probléma, hogy a munkáltató harminc napon belül indíthat fegyelmi eljárást, annak ellenére például, hogy még a rendkívüli felmondásra is tizenöt napja van. Erre nem lehet azt mondani, hogy ez a nemzetgazdaság érdeke.

Vagy mit jelent az, hogy a dolgozó köteles a munkaviszonyával kapcsolatban elvárható bizalomnak megfelelni? „Feudális” alárendeltséget. Visszahozza a szocializmusra jellemző függést és kiszolgáltatottságot, ugyanakkor szélesre nyitja a szerződési szabadság kapuját, amikor az a dolgozó hátrányára érvényesülhet. Viszont meglepő módon a munkáltatóra nézve hátrányos eltérést gyakorlatilag nem enged. Számos példa van, csak egyet mondanék: a fegyelmi felelősségre vonatkozó részben azt írja a tervezet, hogy a megadott szabályoktól még kollektív szerződés esetén sem lehet eltérni. Miért nem lehet eltérni a munkavállaló számára kedvező irányba, mint ahogy azt az eddigi törvénykönyv megengedte?

hvg.hu: Ha nem a nemzetgazdaság fellendítését célozzák, a tervezet alapján mi lehet a kidolgozók szándéka ezekkel a szabályokkal?

L. K. Cs.: A tervezetet nyilvánvalóan munkáltatói érdekek diktálták, és nem a kis- és középvállalkozói érdek jelenik meg benne, amire sokszor hivatkoznak, sokkal inkább a nagyvállalkozói. Az új szabályok ugyanis a nagyvállalati személytelen kapcsolatrendszert tükrözik, például a munkavállalók ellenőrzéséről vagy a dolgozókkal való kommunikációról szóló szabályokban. A tervezet véleményem szerint számos, a munkavállalókat fenyegető csapdát rejt, amelyek jogi-szakmai szempontból is vitathatóak.

hvg.hu: Mondjon néhány példát!

L. K. Cs.: A tervezetben szerepel például, hogy a munkáltató átengedheti a munkaidőbeosztást a munkavállalónak. Ez jól hangzik, de valójában nagyon hátrányos: ilyenkor nincs munkaidő maximum, nincs túlmunka elismerve. Vagy például az a szövegrész, hogy a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaviszony időtartamát, mintha ez így lenne kötelező. Ez gyakorlatilag határozott idős szerződést jelent, tehát egy bizonytalan, előnytelen formába húzza be a munkavállalót –  jogilag is erősen megkérdőjelezhető módon. A munkaszerződés a tervezet szerint mindig eltérhet a munkavállaló javára a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól, ha nincs kifejezetten kizárva. Csakhogy ehhez hozzáteszi, hogy valamennyi szabály együttes értelmezésével kell eldönteni, hogy az eltérés a dolgozó javára történt-e. Ez a mondat egyrészt egész jogrendszerek összehasonlításánál alkalmazott szabályt emel be ide helytelenül, de súlyosabb, hogy a dolgozót bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetbe hozza. Honnan tudja a dolgozó, hogy előnyös-e részére az eltérő megállapodás? Ki állapítja meg, mikor és hogyan?

hvg.hu: Azt is gondolhatnánk, hogy a tervezet kidolgozói vagy a kormány ezekkel a szabályokkal szeretnék megteremteni a sokat hangoztatott munkaalapú társadalmat, melyben a munkavállalók a munkáltatók érdekeit követik, és például betartják a munkáltatók parancsait.

L. K. Cs.: Ha ezt egy ideális állapotnak tekintjük, akkor katonai táborokba is szervezhetnénk az embereket. A demokráciához viszont hozzátartozik a munkavállalók jogainak védelme. Aki egy elnyomott, megfélemlített alattvaló a munkahelyén, arról nehéz elképzelni, hogy a közéletben és a politikai életben szabad polgárként fog megnyilvánulni. Inkább irigy, őszintétlen és befolyásolható lesz.

hvg.hu: A kormány több alkalommal utalt már arra, hogy a kínai gazdaságot példaértékűnek tekinti. Ott azért úgy tűnik, hatékony ez módszer.

L. K. Cs.: Itt nem fog működni, mert nem Ázsiában vagyunk. A kommunizmus idején Kelet-Európára rá akarták kényszeríteni az ázsiai, szovjet kollektivista szemléletet, de nem sikerült. Ha sakkban tarthatom a munkavállalóm azzal, hogy fegyelmileg felelősségre vonhatom olyasmiért, amire nem is gondol, akkor egy engedelmes rabszolga lesz. A XXI. században azonban nem lehet ilyen rabszolgákkal hatékony, innovatív gazdaságot és társadalmat építeni.

Stiller Ákos

hvg.hu: Nem lehetséges mégis, hogy a hatékonyság bizonyos mértékű feláldozásával a munkáltatókra nehezedő szabályok enyhítése elősegítheti, hogy legalább több munkavállalót foglalkoztassanak?

L. K. Cs.: A munkajogi szabályok lebontása és a szerződéses szabadság érvényesítése a munkaviszonyban nagyon sokszor elhangzott már korábban a foglalkoztatás növelésének az esélyeként. Ennek az a filozófiája, hogy a vállalkozó szívesebben alkalmaz munkavállalókat, ha könnyen veheti fel és bocsáthatja el őket, míg szigorúbb szabályok esetén inkább meggondolná. Ez azonban nem igaz.

Sehol nem született még igenlő válasz arra a kérdésre, hogy a jogi korlátok lebontásának volt-e valamelyik országban a foglalkoztatásban érzékelhető hatása. Azokban az országokban, ahol jellemzően alacsony a munkavállalók védelme, mint például Amerikában, most a válság következtében 9 százalékos a munkanélküliség. Akár azt is mondhatnánk, lehet, hogy a konjunktúra számít és nem a munkajog liberalizálása.

hvg.hu: A bérpótlékok és a műszakpótlékok csökkentésének viszont elvileg lehetne nemzetgazdasági haszna, hiszen megtakarítást jelenthet a cégeknek.

L. K. Cs.: Semmi garancia nincs arra, hogy ez a megtakarítás a magyar gazdaság hasznára fog érvényesülni. Ez a pénz a közös kassza helyett magánzsebekbe vándorol, és sok esetben a külföldi vállalatokon keresztül kimegy az országból. Ugyanakkor előbb-utóbb megjelennek majd a negatív következményei, amelyek viszont az itthoni közösséget terhelik: a megromlott egészségű, tönkrement emberek, vagy a szétesett családok. A tervezet egyenesen családellenes, mert megakadályozza, hogy a családok normális életet éljenek. A napok, hetek, ünnepek ritmusa ősidők óta minden társadalomban a családok együttélésének alapja és kerete.

hvg.hu: Hogyan akadályozza meg a tervezet családok együttélését?

L. K. Cs.: Például azzal, hogy a család egyik tagja majd állandóan éjszaka dolgozik, amikor a másik nappal. A tervezet olyan rugalmasságot enged, hogy a rendkívül tágra engedett munkaidőkeretet a munkáltató gyakorlatilag bárhogyan beoszthatja a munkavállalónak. A mostani szabály szerint a munkavállaló beosztását egy héttel előbb kell egy héttel előre közölnie: ha például csütörtök van, akkor meg kell mondania, hogy jövő csütörtöktől a rá következő csütörtökig napi 4, 8 vagy 12 órában kell dolgozni, és melyik napokon. Ha ennél mégis többet kellene, az ma már túlóra. A tervezet viszont e szabályt fellazítja, mellyel növeli a munkaidő kiszámíthatatlanságát és elmossa a túlórát.

Stiller Ákos

Emellett rövidül a két munkanap közötti pihenőidő: a jelenlegi szabályok szerint legalább tizenegy órának kell eltelnie a következő munkakezdésig. Az új szabályok lehetővé teszik, hogy ez csak nyolc óra legyen. A tervezet fellazítja a munkaidő és a pihenőidő nyilvántartásának szabályait is. A munkáltató javára változnak a szabadság kiadásának rendelkezései is. Emiatt például a családtagok nem biztos, hogy megkapják majd a szabadságukat, amikor szeretnék, vagy nem tudják meg időben, hogy megkapják-e.

hvg.hu: Összességében úgy tűnik, ez a tervezet még messze nem tart ott, hogy októberben elfogadja a parlament, ahogyan azt a kormány tervezi.

L. K. Cs.: Így van. Én még bízom abban, hogy lesznek benne változtatások, amire egyébként látok némi esélyt, mert tudomásom szerint ez a tervezet úgy került nyilvánosságra, hogy nem volt kész.

hvg.hu: Mit üzen a tervezet kidolgozóinak, mit húzzanak ki mindenképpen az új munkatörvényből?

L. K. Cs.: Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni. Hiába mondanám, hogy a szöveg 70 százalékát  ki kellene húzni, ettől még nem válna jó tervezetté. A megnyugtató az lenne, ha úgy, ahogy van, félretennék az egészet, és szakmailag korrekt alapokon új tervezet születne, a munkajog világában megszokott módon. Nem az a kérdés, hogy mit kell kihúzni, hanem át kellene írni az egészet.