Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Reálhozam: hogyan veszítsünk el több százezret pár nap alatt?
Az elmúlt hetekben igen sok rémtörténetet hallani a nyugdíjpénztári reálhozamok ki nem fizetéséről, késésekről, a korábban számított összegtől jelentősen eltérő tényleges utalásokról. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez több ezer panasz érkezett már a végső tájékoztatási határidő lejárta előtt is, amelyekben a korábbi ügyfelek többségében az elszámolás helyességét vitatták. Alábbi cikkünkben egy konkrét eset kapcsán járjuk végig, hogy mi vezethet a pénztár és az ügyfél közötti félreértésekhez, s mit tehet a magánszemély, ha elszámolási jogvitába keveredik egy pénztárral.
Az Adózóna szerkesztőségét augusztus 30-án kereste meg az Aegon Nyugdíjpénztár egy korábbi tagja, miután az eredetileg közölt időponthoz képest majd egy hetes késéssel kapta meg reálhozamát, amelynek végső összege alig több mint negyede volt az előzetesen közöltnek.
Az ügyfél a nyár folyamán többször is lekérdezte egyenlegét az Aegon honlapján, amely minden esetben valamivel több mint 855 ezer forintos reálhozamot írt. Az utolsó lekérdezésre az ígért kifizetés előtt egy nappal, augusztus 23-án került sor. Miután az összeg nem érkezett meg augusztus 29-éig, a korábbi tag a telefonos ügyfélszolgálaton érdeklődött a késés okáról, s azt a tájékoztatást kapta, hogy a 24-ei utalások „technikai okok miatt” elmaradtak, de még a héten utalnak. Másnap meg is érkezett a pénz, a végső összeg azonban alig 234 ezer forint lett, 620 ezerrel, azaz 73 százalékkal kevesebb, mint ami egy héttel korábban a rendszerben szerepelt. A tag reklamációját követően az ügyfélszolgálaton annyit mondtak, hogy érkeztek még adatok, amelyek alapján újraszámolták a reálhozamot, s ennyi lett a végösszeg.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ügyfélhez mind a mai napig nem érkezett meg egyéni számlaértesítője, így hivatalos tájékoztatást nem kapott arról, hogyan is számolták el a reálhozamot ilyen mértékben.
A PSZÁF nem segít
A jelentős összegtől elesett ügyfél panaszával a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez fordult, ahonnan azonban azt a tájékoztatást kapta, hogy „a magán-nyugdíjpénztári változások kapcsán a visszalépéssel kapcsolatos valamennyi észrevételét, problémáját, igényét első lépésként az érintett pénztárnak kell jeleznie”. Ráadásul az iránymutatás itt még nem ért véget, a PSZÁF ugyanis levelében jelezte, hogy amennyiben a reklamációt követően sem ért egyet az elszámolással, még akkor se „a felügyelethez, vagy a Pénzügyi Békéltető Testülethez forduljon, mert ilyen egyedi viták elbírálására egyik szervezet sem rendelkezik hatáskörrel”.
Binder István a PSZÁF szóvivője az Adózónának elmondta: a fentiek oka, hogy a felügyelet csak akkor járhat el, ha a pénztár fogyasztóvédelmi szabályokat sértett, például, ha az ügyfélnek nem küldött értesítést arról, hogy hova kéri a reálhozamot, illetve ha azt az ügyfél nem olyan módon kapta meg, ahogy a válaszlevélben megjelölte.
Ha kíváncsi, hogy mi a történet folytatása, olvassa el az Adózónán!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
