A magyar GDP 24 százalékára rúghat a rejtett gazdaság mérete
Az európai rejtett gazdaság mérete 2100 milliárd eurót tehet ki, ami átlagosan a GDP 20 százalékának felel meg az európai államokban, míg Magyarországon elérheti a 22 milliárd eurót, az ország GDP-jének mintegy 24 százalékát a Visa Europe kedden Budapesten bemutatott tanulmánya szerint.
A tanulmány szerint a skála egyik végén a GDP 8 százalékával Svájc és Ausztria áll, míg a másikon Közép- és Kelet-Európa egyes országai, ahol a GDP több mint 30 százalékát kitevő rejtett gazdaság a jellemző.
A rejtett gazdaság kétharmadát a be nem jelentett munka adja a Visa által bemutatott tanulmány szerint, a másik az adóelkerülés, mely rendszerint a készpénzes alapon működő, jövedelmüknek csak egy részét bevalló vállalkozásokhoz köthető.
A kutatás adatbázisából kiderül, hogy a legtöbb ország a be nem jelentett munka visszaszorítására, és az ehhez kapcsolódó jogszabályok és bírságok megalkotására, bevezetésére koncentrál. Számos intézkedés foglalkozik az adócsalással és a rejtett gazdasággal nyilvánvalóan összefüggésben álló bűncselekményekkel.
Kevésbé élnek azonban a felmérés szerint a készpénzhasználat korlátozásával, noha az elektronikus fizetés arányának 10 százalékkal történő növelése akár 5 százalékkal is csökkenthetné a rejtett gazdaság mértékét.
A magyar rejtett gazdaság Európa többi részével azonos sémát követ. A leginkább érintett ágazatok közé az építőipar, a kiskereskedelem, a feldolgozó ipar, a turizmus, a személyi szolgáltatások és a mezőgazdaság tartozik, ebben a szektorokban dolgoznak ugyanis jelentős számban bejelentés nélkül.
A tanulmány szerint a magyar rejtett gazdaság legfontosabb mozgatórugói "a kormányba vetett bizalom hiánya és a bonyolult adózási rendszer".
A rejtett gazdaság "készpénzalapú gazdaság", és Magyarországon, ahol hagyományosan magas a készpénzhasználat, az ennek visszaszorítására irányuló akcióterv érzékelhető eredményeket hozna.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.