Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Mit javasolhat a kormánynak az otthonvédelmi bizottság?
Megtartotta első ülését pénteken a nemzetgazdasági miniszter által létrehozott otthonvédelmi monitoring bizottság, amelynek feladata, hogy figyelemmel kísérje a bankok viselkedését és azt, hogyan érvényesül a devizahitelesek megvédése érdekében létrejött árfolyamgát intézménye - közölte a miniszterelnök szóvivője.
A jövőben havonta kétszer ülésező testület - amelynek tagja Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Balogh László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének alelnöke és Kármán András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára - elfogadta várható ülésezési, működési rendjét, és számba vette feladatait - mondta Szijjártó Péter pénteken újságírók előtt.
Ha a bizottság bármi olyat tapasztal a bankok részéről, ami a devizahitelesek számára hátrányt vagy kárt okoz, azonnali közbelépést javasolhat a kormánynak - mondta a szóvivő. Hozzátette, hogy a testület különös hangsúllyal fogja megvizsgálni a szabályozási kérdéseket a banki hitelek beárazásának átláthatóságával, a bankok közötti versenyhelyzettel, valamint a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban.
A bejelentés arra utal, hogy a bizottságnak komoly beleszólása lesz abba, hogyan alakítsa a kormány a bankrendszer szabályozását.
Az MNB már letett egy csomagot
Szabályozási kérdésekben, különösen a banki hitelek beárazásának szabályaiban, a Magyar Nemzeti Bank tavaly már letett a kormány asztalára egy javaslatcsomagot, de végül nem lett belőle törvény (helyette a Kósa-Rogán-féle nyolcpontos csomagot fogadta el a parlament, ami az MNB javaslatához képest inkább a bankoknak kedvező változtatásokat javasolt). Az MNB azt javasolta, hogy a bankok csak olyan hitelt kínálhassanak a jövőben, amely referenciakamathoz kötött és rögzített a felára, vagy hosszabb (több éves) kamatperiódusra rögzített kamatozású. A jegybank ezzel akarta orvosolni a bankok átláthatatlan árazási gyakorlatát. Ez a javaslat jobban megkötné a bankok kezét, az ügyfelek pedig transzparensebben, és könnyebben ki tudnák választani az olcsóbb hiteleket.
| „Jegybankos” többség |
Figyelemre méltó fejlemény, hogy a Matolcsy által felállított bizottságban többségben vannak a jegybankhoz köthető szakemberek. Kármánt 2010 júniusában nevezték ki adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkárrá, előtte a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi elemzési igazgatója volt, és összesen mintegy 13 évet töltött a jegybankban. |
Magyarországon sokáig nem volt jelen az átláthatóbb referenciakamatozású vagy fixkamatozású hitel, a visegrádi országokban a bankok közötti verseny és a szabályozás kikényszerítette az ilyen termékek elterjedését. A nemzeti bank javaslata alapján a felárat fixálni kell, így meg lenne a garancia, hogy a választott hitel a futamidő végéig jobb lenne annál, amit azért nem választott, mert drágábban kínálták.
Ezáltal az árverseny nagyon élessé válna, fejlődne a bankpiac, hiszen teljesen összehasonlíthatóvá válnának a hitelek. Ez a növekvő hitelkibocsátáson keresztül segítene a gazdaságnak is. (Ma egyébként már Magyarországon is megjelentek olyan termékek, amelyek három- vagy hathónapos bankközi kamatláb plussz egy felár alapján kamatoznak. Ez azonban még nem általános jelenség, és az sincs garantálva, hogy három vagy hat hónap múlva a bank nem növeli a felárat.)
Az MNB azt is javasolta a kormánynak, hogy az új szabályokat a fennálló hitelállományra is alkalmazza.
Az is szerepelt a csomagban, hogy a kormány zárja ki a törlesztésnél alkalmazott árfolyamrés ügyfelek számára hátrányos szélesítését. Ennek egy változata végül megvalósult: a Kósa-Rogán-féle úgynevezett nyolcpontos mentőcsomag azt írta elő a bankoknak, hogy a bank által alkalmazott középárfolyamon váltsák hiteleseik törlesztőrészletét.
A jegybank a hitelek kamatmarzsának lehetséges mértékét is korlátozta volna, és azt is ajánlotta, hogy a kormány tegye lehetővé a devizahitelek devizában történő törlesztést is.
A PSZÁF is törvényt módosítana
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete legutóbb augusztus közepén javasolt törvénymódosítást arra, hogy ha az ügyfél az előtörlesztés és a kapcsolódó költségek forintban kifejezett összegét a kapott határidőig befizeti, a pénzügyi intézmény a későbbiekben az előtörlesztés elszámolása során az elszámolási árfolyamot az ügyfél számára kedvezőtlenül nem változtathatja meg, további költségeket nem számíthat fel, végtörlesztés esetében pedig azt elfogadottként kell kezelnie.
Szintén augusztusban jelent meg a PSZÁF árfolyamrögzítő kalkulátora, mellyel azt kívánta elősegíteni, hogy a fizetésképtelenség határán táncoló ügyfelek a várható kockázatokat mérlegelve döntsék el, belépnek-e a kormány által felkínált árfolyamrögzítő programba. A PSZÁF kalkulátorával könnyen kiszámolható, hogy az árfolyamrögzítés három év múlva súlyos többletterhet jelenthet majd azoknak, akik élnek vele. (Bukjon ésszel: olvassa el a hvg.hu cikkét a frankhitelesek előtt álló alternatívákról)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
