Elérte a szárazföldet az Északi Áramlat
Az Északi Áramlat első vezetéke Lubminnál immár elérte szárazföldi csatlakozását, a szakaszt hivatalosan az idei negyedik negyedévben helyezik üzembe.
A Balti-tenger alatt futó gázvezetéket összehegesztették az Opal szárazföldi vezetékkel, bekapcsolva ezzel az Északi Áramlatot a nyugat-európai földgázhálózatba. A 470 kilométeres Opal már egy hónappal ezelőtt készen állt az összekapcsolásra. Az 1224 kilométer hosszú, Oroszországot Németországgal összekötő, évi 27 milliárd köbméter kapacitású első gázvezetéket három szakaszban fektették le.
A 7,4 milliárd euró tervezett összköltségű, 55 milliárd köbméter összkapacitású Északi Áramlatot építő konzorciumban 51 százalékos tulajdonhányaddal rendelkezik az orosz Gazprom. A fennmaradó 49 százalék felett a német E.On Ruhrgas és a BASF-Wintershall (15,5-15,5 százalék), valamint a francia GDF-Suez és a holland Gasunie rendelkezik (9-9 százalék). Az Északi Áramlat három gázvezetékből áll majd, a második vezeték lefektetését 2012 áprilisában fejezhetik be.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.