Gazdaság MTI 2011. augusztus. 10. 11:40

Sokat rontott az E.ON mérlegén a német atomstop

Jelentősen gyengítette a Magyarországon is érdekelt E.ON első félévi eredményeit a német atomreaktorok leállításáról hozott döntés, és a cég ennek nyomán körülbelül 14 százalékos létszámcsökkentést fontolgat.

Az időszakban a kamat- és adófizetés, valamint értékcsökkenés előtti eredmény (EBITDA) 4,325 milliárd euró lett, az adózott eredmény 948 millió euró. Az elemzők 4,69 milliárd eurós EBITDA-t és 1,16 milliárdos adózott eredményt vártak.

A tavalyi első félévben az EBITDA 7,87 milliárd, az adózott eredmény 4,169 milliárd euró volt.

Az idei első hat hónapban az eladások 53,048 milliárd euróra nőttek az egy évvel korábbi 44,304 milliárd euróról.

MTI / Koszticsák Szilárd

Az időszakban a cég 576,1 milliárd kilowattóra áramot adott el, 19 százalékos növekedéssel a tavalyi megfelelő időszak 482,3 milliárd kilowattóra után. A gázeladások 868,2 milliárd kilowattórát tettek ki, 14 százalékkal többet a tavalyi első félévi 761,9 milliárdnál.

A cég nettó adósságállománya 33,556 milliárd euróra mérséklődött a félév során, a december végi 37,701 milliárd euróról. Az E.ON 2015-ig évente 1,5 milliárd euró körül szeretne megtakarítani.

Forgalmát tekintve a világ vezető közszolgáltatója a gyengébb első félévi eredmények alapján az egész évre vonatkozóan lefelé módosította eredményvárakozásait: most 9,1-9,8 milliárd eurós EBITDA-t vár a korábbi előrejelzésben szereplő 10,7-11,4 milliárd euró helyett.

Adózott eredményét 2,1-2,6 milliárd euróra várja jelenleg, megelőzően még 3,0-3,7 milliárdot valószínűsített.

A cég világszerte 79 ezer alkalmazottat foglalkoztat, ebből 9-11 ezret készül leépíteni. A végleges döntésre a létszámcsökkentésről az ősszel kerülhet sor.

A német atomerőművek idő előtti bezárása az időszakban 1,9 milliárd eurós terhet jelentett az E.ON mérlegben.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.