Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján kell megállapítani - ezt többnyire mindenki tudja a számításról. A részletek és a gyakorlat azonban számos kérdést és tisztázandó fogalmat felvet.
Kétrészes cikksorozatunk első részében többek között az átlagszámítási időszakról, a befogadási korlát alkalmazásáról és keresetek nettósításáról olvashat.
Első lépésként fontos a béridőszak, vagyis az átlagszámítási időszak meghatározása, ha az öregségi nyugdíj kiszámításába kezdünk. A béridőszak főszabályként az 1988. január 1-jével kezdődő és a nyugdíjba vonulást megelőző napon befejeződő naptári időszak. A béridőszak hosszát naptári napokban mérjük. Ha valaki 2011. június 1-jén válik öregségi nyugdíjassá, akkor esetében az 1988. január 1-jétől 2011. május 31-éig terjedő béridőszak 8852 naptári napot tartalmaz.
A számítással kapcsolatos további tudnivalókat az Adózónán olvashatja.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
