Már az 550 milliárd forintot is meghaladja a piacon elérhető vállalatikötvény-állomány Magyarországon. A statisztika szerint az elmúlt időszakban előtérbe kerültek az alternatív finanszírozási megoldások, s az egész vállalati finanszírozási kultúrában pozitív irányú elmozdulás tapasztalható – olvasható a BNP Paribas Magyarország friss elemzésében.
Míg a válság előtt a vállalati szféra viszonylag könnyen jutott banki hitelfinanszírozáshoz, a krízis alapvető – negatív irányú – változást hozott e tekintetben. Ebben a gazdasági élénkülése sem hozott változást, és a nemzetközi kockázati környezet gyengülése sem a hitelezés fellendülését erősíti. „A magas hiteloldali finanszírozási költségek és a kockázati környezet szemmel látható romlása kettős présébe szorítják a vállalatokat, amelyek szükségszerűen egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a belföldi tőkepiacról származó finanszírozásra” – hangsúlyozza Sziráki Edit, a BNP Paribas Magyarország vállalati és tranzakciós finanszírozásért felelős ügyvezető igazgatója.
A piacon elérhető vállalatikötvény-állomány 230 milliárd forinttal nőtt a pénzügyi válság 2008 végi kitörése óta Magyarországon – derül ki a legutóbbi statisztikákból. Ezzel már 550 milliárd forint fölött jár a teljes állomány. A vállalati oldalon is jelentősen megnőtt az alternatív finanszírozási eszközök iránti érdeklődés. „A tőkepiaci finanszírozás szerepének folyamatos felértékelődését tapasztaljuk már idehaza is” – mondta Sziráki Edit.
„Míg a tengerentúlon a vállalatok számára evidencia a kötvénykibocsátás, térségünkben ezek a kreatívabb finanszírozási megoldások egyelőre gyerekcipőben járnak” – hangsúlyozza az igazgató, érzékeltetve, hogy a nyugati pénzügyi kultúrával összehasonlítva a régió lemaradása még számottevő. Ám Sziráki Edit szerint a változás jelei már kezdenek megmutatkozni. Elmondta, hogy a válság nem csak a finanszírozási forrásokban hozott változást, hanem általában az attitűdben is, a vállalati és finanszírozói oldalon egyaránt. „A gyorsaság helyett a stabilitásra és a kiszámítható működésre helyeződött a hangsúly. Előtérbe került a kockázattudatosság és a hatékonyság” – emelte ki. Az érdeklődés az általános finanszírozás irányából a projektfinanszírozás felé mozdult el. „Az ügyfelek ma már jobban meggondolják, hogy mit finanszíroztatnak” – mutatott rá a cégek növekvő pragmatizmusára az igazgató.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.