Júliusban négyzetméterenként 1973 euróért lehetett megvásárolni a tengerparti településeken egy nyaralót vagy apartmant. Az átlagos adriai lakásár négyzetméterenként 1816 euró volt, tavaly július óta több mint 10 százalékot csökkent. A nagyobb ingatlanügynökségek adatait összesítve kiderül, hogy az utóbbi két évben 10 és 30 százalék közötti mértékben mérséklődtek a tengerparti árak.

Dalmáciában enyhe optimizmust kelt, hogy a német, a szlovén, a brit és a skandináv országok vásárlói az utóbbi időben nagyobb érdeklődést tanúsítnak a tengerparti ingatlanok iránt. Vis szigetén leginkább a nyugat-európai, Rogoznica térségében a közép-európai, a Peljesac-félszigeten a horvát és a nyugat-európai vásárlók voltak többségben, Hvar-szigeten ugyanakkor - a kevésbé mérséklődő árak miatt - erősen  visszaesett az értékesítés. Az Isztriai-félszigeten is élénkül a kereslet, az elmúlt egy évben főként németek, osztrákok, olaszok és szlovének vásároltak, leginkább új építésű ingatlanokat, mert ezek ára az átlagosnál jobban csökkent.

A luxusingatlanok értékesítésében kevésbé volt érezhető a válság hatása, Dalmáciában a 100 ezer euró körüli, tengerhez közeli, úszómedencés kőházakra van igény. Horvátország tengerparti városai közül továbbra is Dubrovnikban kell a legtöbbet fizetni egy lakásért, mert - bár tavaly óta 9,5 százalékkal csökkentek az átlagárak - most is 3277 euróba kerülnek négyzetméterenként a lakóingatlanok. Splitben négyzetméterenként 2478, Zárában (Zadar) 1890, Fiuméban (Rijeka) 1604, míg Pulában 1567 euró az ára a lakásoknak.