Nőtt a költségvetési szervek lejárt tartozása
Júniusban a költségvetési szervek lejárt tartozása elérte a 39,8 milliárd forintot - írja a Napi Gazdaság a Magyar Államkincstár legfrissebb adatai alapján a Napi Online-ra hivatkozva kedden.
A költségvetési intézmények lejárt adósságállománya június végén 39,8 milliárd forint volt, vagyis egy hónap alatt 2,4 milliárddal, munkanapokkal számolva napi bő százmillióval nőtt - derül ki az Magyar Államkincstár legfrissebb adataiból. Az intézmények adóssága ennél egy nagyságrenddel nagyobb, a kincstár a már lejárt tartozásokat összesíti és szükség esetén kincstári biztost rendel ki az intézményhez.
Az évet a közszféra 41,1 milliárd forint adóssággal kezdte - ami a legrosszabb nyitóállomány a kincstár 1997-es adatközlése óta. Az év első hónapjaiban a költségvetési intézmények kismértékben tudták csökkenteni az adósságot, ám a második negyedben újra emelkedő trendet mutat az adat, amely nem meglepő a költségvetési zárolások ismeretében.
Az összes adósságon belül az állammal szemben fennálló tartozás alig 1,1 milliárd forint, ez nem adójellegű, saját felügyeleti szervnek be nem fizetett adósság. A kifizetetlen szállítói-szolgáltatói számlaállomány a hatodik hónapban 38,8 milliárd volt, ami 2,2 milliárddal magasabb az előző havinál.
A minősített adós intézetek száma kissé nőtt, jelenleg 28 intézmény küzd kisebb-nagyobb adóssággal. Továbbra is az összes adósság 48 százaléka jelentkezik a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetnél, ezen belül nagyrészt az orvos-egészségügyi centrummal rendelkező egyetemeknél. Ennek nagysága 11,71 milliárd forint, aránya pedig az összes adóssághoz képest eléri a 29,39 százalékot - olvasható a Napi Online-on.
A nemzeti erőforrás tárca összesítése szerint a kórházak adóssága - a legfrissebb nyilvános adatok szerint - 2010 végén 115,5 milliárd forintra rúgott, ebből 32,4 milliárd forint volt a lejárt határidejű szállítói állomány.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.