Hiába a hatalmas adósságcsökkentés, hiába a lakáshiteleseknek dobott állami mentőöv, a devizában eladósodott honfitársainkon csak az európai adósságkrízis megoldása fog segíteni.
Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője kifejtette: „Az ország adósminősítésében akkor következhet be érdemi pozitív fordulat, ha strukturális intézkedések nyomán egyértelművé válik, hogy a költségvetést átmeneti jelleggel finanszírozó tételek kiválthatók, és az adósság újratermelődése megakadályozható.” A svájci frankkal szemben a napokban történelmi mélypontjára gyengülő forint megmutatta, hogy a hazai frankhiteleseknek az jelentene gyógyírt, ha az uniós politikai színtéren végre az európai adósságkrízis megoldását ígérnék az események.
A miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy a GDP-arányos államadósság mértékét egy lépésben, 81-ről 77 százalékra– összesen 1345 milliárd forinttal – csökkentik. „Magyarország adósságterhei e hatalmas összeg kamataival csökkennek először, illetve ennek az adósságnak a törlesztésére sem kell újabb forrásokat bevonni. A szóban forgó állomány kamatterhe nagyjából 100 milliárd forintra tehető, amit az intézkedés nélkül átlagosan 3-4 évig kellett volna még fizetnie az államnak” – fejtette ki Vizkelety Péter. „Miután az átadott állampapír-állományt teljes egészében azonnali államadósság-csökkentésre használta fel a kormány, akkor csökken tovább az adósság, ha az egyéb eszközöket értékesíti, illetve ha lesznek olyan kötvények, amelyek lejárnak, s így készpénzként állnak majd rendelkezésre.
Azt azonban nehéz megmondani a konkrét eszközök ismerete nélkül, hogy az év végéig lehetséges-e még további 500-800 milliárd forintnyi eszköz problémamentes értékesítése azon túl, hogy az idei költségvetési tervek szerint mintegy 530 milliárd forintnyi nyugdíjcélú kiadást is a magánpénztárak által átadott befektetések értékesítéséből befolyt összegekből kell finanszírozni” – jegyezte meg a Generali elemzője.
„A hazai gazdaságpolitikai intézkedésekkel befolyásolható tényezőknél sokkal több a külső – és talán sokkal fajsúlyosabb – faktor, ráadásul az euró svájci frankkal szembeni árfolyama már közel egy éve, korábban nem látott szinteken tartózkodik. A svájci jegybank korábbi devizapiaci beavatkozásai nem voltak sikeresek, s a meglévő kamatkülönbözet is láthatóan kevésbé csábító azon befektetők számára, akik az európai adósságválságtól sokkal inkább tartanak. Az is lényeges, hogy bár érkeznek aggódó hangok Svájcból, a fontosabb makromutatók egyelőre nem jelzik, hogy az erős árfolyamnak komoly romboló hatása lenne. A hazai frankadósoknak tehát az jelenthetne gyógyírt, ha az európai adósságkrízis megoldása irányába mozdulnának az események az uniós politikai színtéren. Egyszerűen fogalmazva ahhoz, hogy valóban érzékelhető javulás következzék be a CHFHUF árfolyamban, leginkább az eurónak kellene erősödnie a svájci frankhoz képest” – mondja Vizkelety Péter.
„Az elmúlt háromnegyed évben a hazai állampapírpiacon tapasztalt jelentős külföldi érdeklődés hátterében a viszonylag kedvezőbb külső környezet, a magas nominális kamatszint, illetve a hazai reformlépésekhez kapcsolható megelőlegezett bizalom állt. A kamatszintek mára reális szintekre csökkentek, érdemi javuláshoz erről az oldalról csak egy egyértelműen sikeres reformsorozat véghezvitele vezethet. Ugyanakkor időközben a külpiacokról érezhető nyomás is erősödött, ami a befektetőket némileg elbizonytalanítja, s emellett más keresletszűkítő tényezők is felléptek. A 3400 milliárd forintra hízott külföldi állampapír-állomány az államadósság-csökkentés nyomán lecsökkent teljes kint lévő állományhoz képest megemelkedett részarányt jelent egy olyan piacon, ahol a hazai keresleti oldal az ismert változások következményeként érezhetően gyengült. Ha mindezt figyelembe vesszük, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a külföldi befektetők a következő hónapokban mindenképpen óvatosabbak lesznek, és csak egyértelműen pozitív jelekre fognak jelentősebb vásárlásokkal reagálni” – fogalmazott a makrogazdasági elemző.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.