Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kétezer tonnányi állami cukrot kap a CBA és a Coop, de egyelőre rejtély, mennyiért, noha úgy volt, hogy a szerződést a felek már e hét első napján megkötik. Egy biztos: a Gazdasági Versenyhivatal semmiképpen nem lép az ügyben.
Kétezer tonna cukrot szabadít fel az állami készletből a Fazekas Sándor vezette vidékfejlesztési minisztérium, hogy azt a hazai tulajdonban lévő CBA és Coop üzletláncoknak passzolja tovább, fele-fele arányban. A tárcának egyetlen kikötése van: az érintett cégek üzleteikben legfeljebb 275 forintért árulhatják majd a cukrot. Az állam így szeretné garantálni, hogy az emberek olcsó cukorhoz jussanak.
Csakhogy a konkurens üzletláncoknál ma is lehet nagyjából ennyi pénzért cukorhoz jutni: a Tesco jelenleg 285 forintért kínálja kilóját, de több más üzletben is mindössze 10-20 forint a különbség. De ha netán meg is ugrana újra a cukor ára (és újra 450-470 forint lenne, ahogy nem is olyan régen tapasztalhattuk), a felszabadított és a hazai kereskedelmi üzleteknek eladott állami készlet vajmi keveset érne: a kétezer tonna ugyanis a 300 ezer tonnás éves lakossági fogyasztást figyelembe véve mindössze néhány napra lenne elegendő. A hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó cukoripari szakértők szerint az ilyen mértékű állami cukorintervencióval az árakat biztosan nem tudják leverni.
Részben a csekély mennyiséggel magyarázta a hvg.hu-nak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is, hogy versenyjogi szempontból miért nem vizsgálódnak az ügyben. „A tervezett kétezer tonna állami készletből történő felszabadítása nagy valószínűséggel bagatell kategóriába esik, annak mennyisége még az egy százalékot sem éri el az éves lakossági cukorfogyasztást figyelembe véve. Emiatt ha esetleg a forgalmazók személyét illetően kizárólagosság lenne a vonatkozó vertikális megállapodásokban, akkor sem tudnánk versenyjogi szempontból értékelni azt, tekintettel annak csekély piaci súlyára, s a megállapodás teljesülésének várhatóan rövid időtartamára is” – nyilatkozta lapunknak Gondolovics Katalin, a GVH szóvivője.
A GVH álláspontja szerint a CBA és Coop üzletláncok csak abban az esetben kerülnének némi versenyelőnybe versenytársaikkal szemben, ha a cukrot lényegesen alacsonyabb átvételi áron kapnák, mint a jelenlegi piaci nagykereskedelmi ár. Az esetleges versenyelőny mértéke azonban a mennyiség csekély volta miatt megkérdőjelezhető, és az maximum egy időszakos előnyt generálhat – állítja a GVH.
Ám egyelőre nem tudni, az állam mennyiért adja el a kétezer tonnányi cukrot az üzletláncoknak. Bár a múlt héten még arról szóltak a hírek, hogy az érintett cégekkel hétfőn megkötik a szerződést, amikor a dokumentumot ki akartuk kérni a vidékfejlesztési minisztériumtól, azt a választ kaptunk, hogy a tárca „még nem kötött szerződést egyetlen üzletlánccal sem”. A Népszavának pedig hétfőn azt mondták, hogy az árról még folynak az egyeztetések.
Igaz, az sem kizárt, hogy a szerződést nem a minisztériummal, hanem az annak tulajdonában álló és a stratégiai készletet felszabadító TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft.-vel köti a két cég. A TIG-nél is érdeklődtünk, de érdemben senki nem tudott nyilatkozni.
Ha netán a piaci árnál olcsóbban is jutna hozzá a cukorhoz a CBA és a Coop, a Gazdasági Versenyhivatal akkor sem tudna eljárni. Ez ugyanis állami intézkedésnek számít, ami kívül esne a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény tárgyi hatályán – tudtuk meg a hivataltól.
Piaci szakértők abban egyetértenek, hogy az állami intervencióval a kormányzat nem tud befolyással lenni a piaci árra, márpedig egy ilyen beavatkozásnak elméletileg ez lenne az értelme. Ennek ellenére a Coop és a CBA csak jól járhat egy ilyen ügylettel. Akkor is, ha piaci áron veszi meg az államtól az édesítőszert: az ingyen reklám ugyanis már adott. „Ha az emberek fejében az van, hogy a CBA-ban és a Coopban lehet olcsón állami cukrot venni, akkor sokan közülük inkább odamennek, s ha már ott vannak, mást is vesznek” – mondta az egyik szakértő.
Egy cukor kiló ára 2010 júniusában még 184 forint volt, idén márciusban a KSH adatai szerint már 350 forintot kellett fizetni érte. Egy kiló nyers cukor nagyjából 93 forint, de mire a boltok polcaira kerül, jelentősen megnő ez az összeg. Ebben nagy szerepe van annak, hogy egy kiló kristálycukor árában a vám- és áfaköltség együtt nagyjából ugyanannyi, mint a nyerscukor ára. Erre jönnek még rá a szállítás és feldolgozás költségei, amit szintén a fogyasztóra terhelnek. Nem csoda, hogy márciusban Ausztriába jártak át cukorért a magyarok, ott ugyanis csak 10 százalék áfa terheli a terméket. Arról nem is beszélve, hogy Ausztria nem szorul importra, ellentétben Magyarországgal.
Idehaza az uniós csatlakozás miatt csak egyetlen cukorgyár üzemel már, Kaposváron. A gyár 105 ezer tonnányi cukrot állít elő, a többit importból fedezzük. Az uniós cukorreform részeként azok a gazdák, akik felhagytak a cukorrépa-termesztéssel vagy másra tértek át, komoly pénzbeli támogatást kaptak Brüsszeltől. Az egykoron 35-40 ezer hektárnyi cukorrépa-termőterület mára 14-15 ezer hektárra csökkent.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
