Könnyített feltételek, kevesebb szankció avagy paradicsomi körülmények offshore cégeknek
Ha elfogadják Rogán Antal, fideszes képviselő javaslatát, csak akor kell majd adózniuk az offshore cégeknek, ha osztalékot fizetnek ki tagjaiknak és azt be is vallják. Mi változna még? Elemeztük a benyújtott törvényjavaslatot.
Rogán Antal az „egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról” szóló T/3414. számú törvényjavaslathoz módosító javaslatot terjesztett elő 2011. június 15-én. A fideszes politikus javaslatában az szja törvény több lényeges szabályát – a 28. §. (20)-(22) bekezdéseit -- is hatályon kívül akarja helyeztetni, melyek az alacsony adókulcsú államokból szerzett jövedelmek adózására vonatkoznak. Indoklása szerint az szja ezen előírásainak hatályos szövegezése a jogalkalmazás során erőteljes jogbizonytalanságot okoz, és ezáltal a gazdálkodó szervezetek működését (így például az ingatlanpiac fejlődését) nagy mértékben gátolja.
A kifogásolt szabályok 2010. január 1-jén léptek életbe, még az előző parlament döntése alapján. A szabályozás célja a belföldi magányszemélyeknek az alacsony adókulcsú országokból származó jövedelmeinek adóztatása volt. Igaz, a szabályozás elég bonyolultra sikerült, de – ennek ellenére – egyértelmű volt. Szokás szerint az APEH tájékoztatót tett közzé (2009. 10. 19.), melyben részletesen leírta a követendő szabályokat. A 2010. évi személyi jövedelemadó bevallás is felhívta a figyelmet a változásokra.
A magánszemélynek a mostani szabályok szerint akkor is fizetnie kell szja-t és százalékos ehót az ellenőrzött külföldi társaságokban képződött jövedelme után, amikor még ténylegesen nem kapta meg a jövedelmét.
Gyakorlatilag ez a szankcionáló elem szűnne meg, s visszatérne a szabályozás ahhoz - az adózási szempontból - követhetetlen gyakorlathoz, ami az elmúlt évtizedet jellemezte.
Mi változna még? A cikk folytatásához kattintson az Adózóna cikkére!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.