Kevesebb jár a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozóknak
Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosul a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó? Összegyűjtöttük a tudnivalókat.
Amennyiben felütjük a társadalombiztosításról szóló törvényt /Tbj-t (5. § (1) bekezdését)/ az látjuk, hogy az egyéni és társas vállalkozóra abban az esetben terjed ki a biztosítás, amennyiben nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak. E szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nem biztosított. Ennek megfelelően az őt megillető ellátások is szerényebbek: baleseti ellátásra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra, egészségügyi szolgáltatásra jogosultak.
Az egyéni és társas vállalkozót akkor nevezzük kiegészítő tevékenységet folytatónak – és ezt a fogalmat csak rájuk vonatkozóan alkalmazzuk – amennyiben saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjasként már a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.
Persze rögtön szembesülünk egy másik problémával: a saját jogú nyugdíj fogalmával.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.