A szervezet hétfői közleménye szerint az adó bevezetését a népegészségügyileg nem kívánatos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása, ezen keresztül az egészséges táplálkozás előmozdítása, illetve az egészségügyi szolgáltatások, a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása szempontjából vizsgálják az érintett kormányszervek.

Az OKSZ közleményében elemzi a költségvetési hatásokat is: a népegészségügyi termékadó növelni fogja az egészségügyi célra fordítható bevételeket, de feltehetően a várhatónál jóval kisebb mértében. A termékadóval sújtott termékek utáni áfa- és más adóbefizetések a visszaeső értékesítési mennyiség miatt csökkenni fognak, és így összességében nem lesznek a költségvetésnek - az egészségüggyel együtt tekintve - számottevő mértékű többletbevételei, mivel ami az egyik oldalon bejön, az a másik - például az áfa - oldalon kiesik.

A népegészségügyi termékadót az a vállalkozás fizeti majd, amelyik a meghatározott termék esetében a törvényben megszabott mértékek feletti, hozzáadott cukor- és só-, valamint koffeintartalmú élelmiszereket elsőként értékesít a belföldi piacon, illetve az üdítőitalok, energiaitalok, édességek, jégkrémek, sós snackek, étkezési porok közül gyárt, vagy importál. Az OKSZ közölte: az egészségügy céljai érthetőek, kérdés azonban, milyen piaci és költségvetési hatásokkal lehet számolni a termékadó bevezetésével.

A szervezet szerint mivel a vásárlóerő korlátozott, rövid időn belül nem lesz több pénzük a családoknak üdítő, édesség, snack fogyasztására, így nagyjából annyit költenek erre az adó bevezetése után, mint előtte. Az adóval terhelt termékek ára emelkedni, ennek következtében értékesítésük mennyisége csökkenni fog, ami, ismeri el a szövetség, egyezik az egészségpolitikai célokkal: a visszaesés mértéke a termékadó nagyságától függ, minél nagyobb lesz a termékadó, annál nagyobb csökkenés várható.

Egy másik hatás az OKSZ szerint az lesz, hogy a gyártók nagyobb arányban kínálnak majd olyan helyettesítő termékeket, amelyek a márkacsaládon belül megfelelnek az adómentesség követelményének, például csökkentett cukortartalmú, vagy cukormentes cikkeket ajánlanak. Ugyanakkor nőni fog a feketézés és az adómegkerülés is e termékek körül. Az OKSZ szerint a várható piaci és költségvetési hatásokat támasztja alá az is, hogy az élelmiszerfogyasztás, az élelmiszervásárlások mennyisége 2007 és 2010 között összesen 8,5 százalékkal esett vissza.

A közlemény szerint 2010 utolsó, valamint 2011 első negyedévében az élelmiszervásárlások mennyisége elmaradt az előző év azonos időszakától, a mezőgazdasági alapanyagok és ezen keresztül a fogyasztói árak emelkedése miatt.

Az OKSZ közölte az is, hogy egyes információk szerint mekkora lehet az adó: az üdítőitalok esetében például literenként 10 forint, majd 2012. január 1-jétől 15 forint akkor, ha cukortartalma 100 milliliterenként meghaladja az 5 grammot. Csomagolt édességek esetében kilogrammonként 200 forint, majd 2012. január 1-jétől 250 forint akkor, ha a hozzáadott cukrot tartalmazó csokoládé, csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszeripari készítmény, keksz, cukorkaáru, lekvár, kandírozott gyümölcs, vagy zöldség, cukrászati termék cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukrot 100 grammonként.

Étkezési porok esetében kilogrammonként 500 forint lesz az adó akkor, ha levesek, mártások, ételalapok készítésére szolgál, sótartalma pedig meghaladja az 5 grammot 100 grammonként. Az OKSZ szerint a háztartások teljes fogyasztásában az élelmiszerek súlya egyharmadnyi, csokoládéra, édességekre, cukorkára fogyasztásunk 1 százaléka esik, alkoholmentes üdítőre pedig 2 százalék.