Az iszlám pénzügyek (islamic finance) alapjául az a Koránban található kitétel szolgál, amely szerint a kereskedelem megengedett, de a kamatszedés nem. Ezt figyelembe véve egy teljesen önálló pénzügyi szegmens alakult ki a világpiacon, amely a Financial Times becslése szerint már most 900 milliárd dollárnyi befektetést mozgat - olvasható a Világgazdaságban.

A kamatszedésre vonatkozó tilalom megkerülése érdekében a hitelező formálisan nem kölcsönt ad, hanem átmenetileg megvásárolja a hitel felvevőjének valamely értéktárgyát. A hitel felvevője ezután bérleti díjat fizet a tárgy használata után az új tulajdonosnak – vagyis a hitelezőnek – egészen addig, amíg vissza nem vásárolja eredeti áron az illető vagyontárgyat. Állami hitelfelvétel esetén az iszlám bank megveheti például valamelyik közművet, amelyet az illető kormány vagy önkormányzat visszabérel az új tulajdonostól, majd az ügylet lejárta után az eredeti vételáron visszavásárolja.

Az iszlám pénzügyi termékek ugyanakkor egyre nagyobb népszerűségük mellett sem egyeduralkodók a muzulmán országokban. Kifejezett kamatszedési tilalom csak Iránban, Pakisztánban és Szudánban van érvényben – emlékeztet a WirtschaftsWoche. Ehhez képest a dubaji vagy indonéziai pénzintézetek vajmi keveset törődnek a kamattilalommal. Még az amúgy a muzulmán vallási előírásokat szigorúan követő Szaúd-Arábiában is megelégednek azzal a szabályozók, hogy a Koránban szereplő „kamat” szó alatt csak a kizsákmányoló uzsorát értsék.