Az MSZP éhbért emleget a közfoglalkoztatás reformjával kapcsolatban
Az MSZP szerint a közfoglalkoztatás átalakításával a kormány célja az, hogy az állástalanok "közmunkatáborokban", éhbérért dolgozzanak. Szűcs Erika szerint a kormány "móresre akarja tanítani" a szociális rendszer ellátottjait.
Szűcs Erika országgyűlési képviselő kedden sajtótájékoztatón azt mondta: a parlamentnek pénteken beterjesztett, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztés igazolta a szocialisták aggodalmait, a szociális rendszer ellátottjait lustának, munkakerülőnek bélyegzi, akiket rendészeti eszközökkel kell megnevelni, "móresre tanítani". Ezt támasztja alá - tette hozzá -, hogy a közmunkaprogramok szervezéséért a gazdasági tárca helyett a Belügyminisztérium lesz a felelős.
A volt szociális és munkaügyi miniszter szerint a törvényjavaslat azt mutatja, hogy a kormány "közmunkaszolgálatot" vár el az állástalanoktól, és egyes állami feladatok munkaerő-szükségletét szinte ingyen próbálja kielégíteni. Kiemelte, hogy a közfoglalkoztatottakra nem vonatkozna a munka törvénykönyve, így ők a megszokottnál lényegesen alacsonyabb keresetért, "éhbérért" kellene, hogy dolgozzanak. Szűcs Erika kijelentette: ez a szemlélet ellentétes a szocialista kormányok közmunkaprogramjaival, amelyek 8 órányi munkáért tisztességet bért kínáltak, fontosnak tartották a közfoglalkoztatottak képzését és megkerülhetetlennek az önkormányzatokat.
Arra a kérdésre, hogy a szociális segély közmunkához kötéséről mi az MSZP álláspontja, az ellenzéki képviselő kifejtette: ezt olyannyira nem tekintik ördögtől valónak, hogy a - mai nevén - bérpótló juttatás igénybevételének feltétele 2009 óta az, hogy az ellátott elfogadja a felajánlott munkát. Hangsúlyozta ugyanakkor, nem mindegy, hogy milyen munkát adnak az érintetteknek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.