A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlege által a magyar kormány és a bankok megállapodásáról szóló, befektetőknek összeállított elemzés szerint a bejelentett intézkedéscsomag "jó kompromisszum", ám reálgazdasági hatása valószínűleg korlátozott lesz. A cég londoni elemzői szerint a devizaalapú hitelek törlesztéséhez kidolgozott árfolyamrögzítési rendszer csak átmeneti védelmet jelent a devizahiteleseknek, és lehetséges, hogy a jogosultak közül sokan nem fognak élni a lehetőséggel.

A City elemzői közösségében eltérő becslések vannak arról, hogy az érintettek közül várhatóan hányan veszik igénybe a programban foglalt törlesztési könnyítéseket. A BNP Paribas bankcsoport felzárkózó piaci elemzői minapi értékelésükben úgy fogalmaztak, hogy a svájci frank forintárfolyamának rögzítése a piaci árfolyam alatt - a devizahiteles háztartások szempontjából - "nem lesz ingyenes". A 180 forinton rögzített árfolyam és a piaci árfolyam közötti különbségre ugyanis a bankok technikai értelemben véve új forinthiteleket nyújtanak, amelyeket később szintén vissza kell majd fizetni, így azoknak a háztartásoknak az adósságterhe, amelyek részt vesznek a programban, összességében növekedni fog.

Kevesen élnek majd a lehetőséggel?

A BNP Paribas elemzői ezért arra számítanak, hogy a devizahiteleseknek csak kis hányada él a lehetőséggel, és az átmenetileg rögzített árfolyamú törlesztések a teljes devizaalapú jelzáloghitel-állománynak valószínűleg legfeljebb a 15 százalékát érintik majd. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci szakértői azonban hétfői elemzésükben 70 százalékosra jósolták a várható részvételi arányt. A ház számításai szerint ha valóban ennyien élnek a lehetőséggel, az összességében a jelzálogtörlesztési terhek 300 millió eurós csökkenését jelentené, ami az éves magyar hazai össztermék (GDP) 0,3 százalékának felelne meg.

A JP Morgan elemzése szerint az ingatlanárverezési tilalom feloldása kedvező fejlemény, mivel mérsékli a késztetést az utóbbi években széleskörűvé vált nem törlesztésre, az értékesíthető ingatlanok arányára megszabott szigorú kvóták azonban azt jelentik, hogy a bankok csak hosszú idő alatt tudnak megszabadulni nem teljesítő kinnlevőségeiktől. A kormánynak más módszereket kell találnia a magánszektorba irányuló banki hitelezés ösztönzésére; a megoldás a bankszektor adóterheinek csökkentése lehet 2012 után - áll a JP Morgan elemzésében. A Morgan Stanley hétfői londoni értékelésében szintén úgy vélekedett, hogy a magyar bankok a szigorú kvóták miatt csak "nagyon lassan" tudják majd megtisztítani hitelportfolióikat. A cég londoni elemzői szerint akkor lehetne érdemben számítani a banki hitelezés "valamelyes" élénkülésére, ha az új hitelek a mérlegfőösszegekre vetített banki különadó esetében adóalap-csökkentőként szolgálhatnának.

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint a hitelkiáramlás jövőbeni növekedési pályája függ attól is, hogy a külföldi tulajdonos bankok mennyire elkötelezettek magyarországi és térségi érdekeltségeik mellett. A Morgan Stanley elemzői közölték: alapeseti forgatókönyvük továbbra is, hogy a külföldi bankok a különadó ellenére sem vonulnak ki Magyarországról, tekintettel az e piacon befektetett jelentős mennyiségű tőkéjükre. Mindazonáltal rendezett körülmények között zajló adósságleépítési folyik a magyar piacon, ami azt jelenti, hogy a kiáramló új hitelek mennyiségét továbbra is meghaladják a befolyó törlesztések - áll a Morgan Stanley hétfői londoni elemzésében.

A devizakockázatok áttolódtak a kormányra

A ház citybeli szakértői szerint a devizahiteleseknek kidolgozott program nem módosította érdemben a magyarországi pénzügypolitikai kilátásokat, mivel a devizakockázatok most "néhány évre áttolódtak a kormányra", 2015-től pedig e kockázatok ismét visszakerülnek a háztartásokhoz. A jegybanki kamatpolitika így nem jutott komoly mozgástérhez - vélekedtek hétfői értékelésükben a Morgan Stanley elemzői. Más nagy citybeli házak ugyanakkor nem tekintik teljesen bizonyosnak, hogy az otthonmentő program 2015-ben valóban kifut. A Fitch Ratings hitelminősítő minapi londoni elemzése szerint 2015-től érdemi kockázatként merül fel az adósságszolgálati teljesítmény romlása, mivel akkortól a törlesztési részleteket ismét a piaci árfolyamok határozzák majd meg, másrészt el kell kezdeni a piaci és a csökkentett devizaárfolyamok különbségéből eredő, külön számlán forintban felgyűlt tartozások törlesztését is.

A Fitch szerint fennáll annak a kockázata is, hogy 2015-től - az árverezési kvótalimitek feloldása után - a kisajátított hitelfedezeti ingatlanok megnövekvő kínálata jelentős lefelé ható nyomást gyakorol az ingatlanárakra Magyarországon, éppen abban az időszakban, amikor a hitelfelvevőknek növekvő havi törlesztési terhekkel kell megbirkózniuk. A Fitch szerint mindezek alapján jelentős az esélye annak, hogy a következő kormány 2015 után is fenntartja az árverezési kvótarendszert és az árfolyamrögzítést.