A növekvő hispán népesség egyszerre ébreszt kihívásokat és tartogat lehetőségeket – értékelik a helyzetet a nagytekintélyű Wharton üzleti iskola demográfusai és közgazdászai. Rövid távon a latinók stimulálják az üzletet, felpumpálják a gyenge ingatlanpiacot, feltöltik az elöregedő munkaerőkészleteket, új életet visznek a halódó közösségekbe. De miközben a hispán népszaporulat emelkedik, az amerikai fehér népesség csökken, amiből egy etnikai generációs rés jön létre. Hosszú távon a szakértők szerint meg kell találni a módját az új, de növekvő mértékben megosztott és hátrányos helyzetű generáció oktatásának, különben az ország versenyképességének elveszítését kockáztatják.

„Az USA jövője növekvő mértékben kötődik a kisebbségekhez” – jelentette ki Steve Murdock, a népszámlálási hivatal korábbi igazgatója, a houstoni Rice Egyetem szociológia professzora. Például Texasban, ahol – Kaliforniát kivéve – több hispán él, mint bármely másik szövetségi államban, a gyermekpopuláció növekedésének 95 százalékát ők adták az elmúlt évtizedben. Eközben a hispán tanulók száma nő, csak úgy, mint a hátrányos helyzetűeké – mondta Murdock. A történelem során először a texasi általános iskolai tanulók több mint fele latinó. „Meg kell változtatnunk az oktatási pályáját ezeknek a kölyköknek. Nem csak az ő javukra, hanem mindannyiunk hasznára” – fejtette ki a szociológia professzor. „A legkevesebb, hogy megértsük: ha nem látjuk el őket megfelelő forrásokkal, nem fektetünk be ebbe a populációba még ebben a fiatal korában, akkor szegényebbek és kevésbé versenyképesek lehetünk, mint ma vagyunk. Ha befektetünk, akkor előnyre tehetünk szert” – vélekedett.

Ez a helyzet nem csak Texasra jellemző. A hispán populáció kilenc szövetségi államra koncentrálódik (Arizona, Kalifornia, Colorado, Florida, Illinois, Új-Mexikó, New Jersey, New York és Texas), de sohasem volt olyan kiterjedt a többi államban élő szórványnépesség, mint ma – mondta Mark Hugo Lopez, a washingtoni Hispán Kutatóközpont társigazgatója. A legnagyobb népességnövekedést az intézet a déli államokban tapasztalta, ahol az ingatlanboom és az ipari terjeszkedés miatt létrejövő munkahelyek vonzották az immigránsokat. Arkansas, Alabama, Tennessee, Georgia, Kentucky, és Észak- illetve Dél-Karolina tíz év alatt megduplázta a hispán népességét. A növekedéshez nem csak a bevándorlás, hanem a korábbi immigránsok népszaporulata is hozzájárult. Mi több a növekedés 70 százalékát éppen az USA-ban született latinók adják a Hispán Kutatóközpont elemzései szerint.

A latinó közösség lélekszámának növekedése egyszerre áldás és átok az üzleti élet számára. Kialakult egy növekvő hispán piac, ami azonban túl nagy és diverzifikált ahhoz, hogy pontosan be lehessen határolni. A latinók több mint húsz szövetségi államban eresztettek gyökeret, de a fogyasztásuk, az étkezési szokásaik, a képzettségű szintjük, a lakhatási helyzetük egészen különböző.

„A hispán piac hagyományos megközelítése használhatatlanná vált” – vélekedik Jose Villa, a Los Angeles-i multikulturális Sensis hirdetési ügynökség elnöke. Az elmúlt 30 évben a latinókat az üzleti élet elkülönült csoportként kezelte. Egyszerűen spanyolul beszélő kisebbségként azonosították. Ma viszont a döntő többségük már amerikai születésű polgár, aki beszél angolul, s nem kizárólag a spanyol nyelvű médiára támaszkodik. „A főcím ez lehetne: A hispánok nem bevándorlók többé” – mondta Villa. A nagy kérdés, hogy mit lehet kezdeni az egyre növekvő számú latinóval, aki büszke a gyökereire, de nem beszéli a spanyolt. Ők ma már a fősodorban lehetnek? Külön csoportként kell rájuk tekinteni, vagy sem?

Villa azt jósolja, hogy a hispánokra fókuszált hirdetési ügynökségek el fognak tűnni, amint a vállaltok felismerik, hogy a latinók inkább az általános piac részének tekinthetők, semmint elkülönült szegmensnek, amely külön hirdetéseket kíván. Tavaly például olyan nagy láncok, mint a Home Depot, a Burger King vagy a floridai Publix áruházak megszüntették a hispánoknak szóló kampányaikat, elbúcsúztak az erre specializált ügynökségektől és az általános piacra dolgozó marketing és hirdetési cégekkel folytatták a munkát. Sőt egyre több angol nyelvű reklám szól kifejezetten hispánoknak. Például a Bud Light sör reklámjának arca Carlos Mencia, a hondurasi születésű igen népszerű színész, komikus, showman lett, akinek a vonzereje elegendő volt ahhoz, hogy a reklámot levetítsék a Super Bowl alatt. Ezzel pedig elérték, hogy a Bud Light hirdetések elsődleges nézőközönsége latinó legyen – fejtette ki Villa.

A hispán populáció növekedése jó a gazdaságnak, különösen azokon a területeken, ahonnan korábban elvándoroltak az emberek – állítja Fernando Ferreira, a Wharton ingatlan gazdaságtannal foglalkozó professzora. „A több ember nagyobb ingatlanpiaci keresletet, növekvő lakásárakat végül növekedést jelent” – fejtette ki. Szemben néhány európai országgal, amelyek veszítenek a lakosságukból, Amerikában a latinó közösség bővülésének köszönhetően a populáció mérete stabil marad. „Ez egy fontos plusz az USA gazdaságának, mert ellensúlyozza a recesszió hatásait az ingatlanpiacon” – jelezte Ferreira.

A hispánok a társadalombiztosítási programok fenntartásában is egyre fontosabb szerepet játszanak. Samuel Preston, a Pennsylvania Egyetem szociológiai professzora elmondta, hogy a népesség születés, halálozás és migráció révén változhat. Az Egyesült Államok latinó lakossága mindhárom tényező miatt növekszik. A bevándorlás a válság óta ugyan visszaesett, de még tart. A hispánok várható élettartama két évvel hosszabb, mint a többi amerikai csoporté. Továbbá a termékenységi rátájuk is magas. Egy latinó anyára 2,5 születés jut, míg a nem hispánokra csak 1,9. Az Egyesült Államok termékenységi mutatója az 1980-as 1,8-ról a válság előtti mért 2,1-re emelkedett. Preston professzor adatai szerint ez igen nagy különbség az 1,6-os európai átlaghoz képest.

Az USA bevándorlási politikája ellen és a munkavállalás jogáért tüntető latinók 2006-ban. Szükség van rájuk

AP

A latinók magas termékenységi mutatója így igen nagy segítséget jelent az USA-ban a társadalombiztosítási rendszer egyensúlyának fenntartásában. Eközben a világ nagyon sok pontján veszélybe kerültek a működő nyugdíjazási rendszerek a termékenységi ráták visszaesése miatt, hiszen nem termelődik újra elég fiatal dolgozó, akik támogathatnák a nyugállományba vonulókat. A születésszám nagyobb szerepet játszik, mint a bevándorlás. A migránsok ugyanis csak munkás életük későbbi szakaszában kezdenek el hozzájárulni a szociális rendszerhez, de az országban maradva teljes szociális ellátást vesznek igénybe. A babák azonban a felnőtt koruk elérésével egész életükre hozzájáruló részesei lesznek a rendszernek, így a magasabb termékenységi ráta valódi előnyt jelent Samuel Preston szerint.

A latinó népesség növekedése azonban az Egyesült Államok jövőjét tekintve igazi kihívás. A gazdasági és szociális különbségek egyre akutabbá válnak amiatt, hogy a hispánok szaporodása viszonylag gyorsabb a többi népcsoporténál. „Tavaly az élveszületések 48,6 százalékát a kisebbségek körében regisztrálták” – olvasható a knowledge@wharton cikkében Kenneth Johnson, a New Hampshire Egyetem demográfus professzorának véleménye. Ugyanakkor a 65 évnél idősebb népességnek mindössze a 20 százaléka tartozik hozzájuk. Az eredmény: etnikai generációs megosztottság, amelynek komoly politikai következményei lehetnek a jövőben.

„Ennek a helyzetnek kettős kimenete van” – vélekedik Johnson. „Miközben nő a kisebbség, a nem hispán fehér populáció csökken. Vajon az öregedő nem hispán fehér populáció reagálni fog az ifjú generáció szükségleteire, amely kulturálisan és etnikailag is eltér a sajátjától?” – kérdezi.

„Ez egy valóban komplikált kapcsolatrendszer az idősebb nem hispán fehér populáció és a fiatalabb kisebbségi népesség között. A jövő egyik fő kérdése, hogy vajon az ország hajlandó-e vállalni e kisebbség oktatásának terheit, azon a módon, ahogy a népességet oktatták a múltban” – mondta Johnson. A kor- és termékenységi ráták alapján az USA lakosságának sokszínűsödése valószínűleg gyorsulóban van. A fehérek gyorsabban öregszenek, mint a többi népességcsoport. Az életkoruk középértéke 41 év, míg a latinóké 27, ami azt jelenti, hogy arányaiban kevesebb fehér nő van szülőképes korban. A fehér gyermekkorú lakosság száma 4,3 millióval csökkent 2000 és 2010 között, miközben a korcsoportba tartozó latinók száma 4,8 millióval nőtt. Jelenleg a hispán populáció harmada 18 év alatti, míg a nem hispán fehér népességcsoportban ez az arány egyötöd.

„Az a tény, hogy egy olyan fiatal népességünk van, amelyik nagyon különbözik attól, amilyen a korábbi korosztály volt, sokat elmond arról, hogy mit kell tennünk a munkaerőnkkel a jövőben” – mondta William H. Frey, a washingtoni Brookings Intézet demográfusa. „Világos, hogy meg kell állapodnunk ezeknek az embereknek az életéről, méghozzá minden aspektusból. Elfogadhatóbb otthonokat, egészségügyi ellátást és a közösségi szolgáltatások különféle fajtáit szeretnék elérni. Ezek az emberek fogják fenntartani a munkaerőnket, és egyre nagyobb részét képezik majd a szavazó népességnek, mint bármikor korábban. A Pew Hispanic Center jelentése szerint 2010-ben rekord számú, több mint 6,6 millió latinó vett részt a szavazásokon. A beszámolóból kiderül, hogy tavaly nem csak számuk, hanem a szavazók közötti részarányuk is a legmagasabb szintre emelkedett, a 2006-os 5,8 százalékról 6,9 százalékra. A Wharton ingatlangazdasági professzora, Albert Saiz szerint a hispán népesség szociálisan nem vált rétegezetté, s politikailag egy irányba tendál, meglehetősen demokrata érzelmű.

Saiz ingatlanpiaci felmérései szerit látható, hogy amint a bevándorlók tehetős fehér környéken vesznek ingatlant, az ottani népesség gyakran elköltözik. A 2000-es népszámlálási adatai a hispánok növekvő szegregációját mutatták ki. Albert Saiz szerint ez nem jó trend. Nem biztos benne, hogy ez a tendencia mennyire tartós, mert a 2010-es részletes adatok még nem állnak rendelkezésre. De egyetért azokkal a véleményekkel, hogy az oktatás tüntetheti el ezeket az egyenlőtlenségeket.

„Az egyik legnagyobb kihívás, hogy lehetővé tegyük a latinóknak egy erős középosztály kitermelését, vagy ami még jobb volna, egy erős, magasan képzett csoport létrehozását. Ez a helyzet kulcsa a társadalom számára. A latin-amerikai országok társadalma már nagyon rétegzett. Nem akarjuk, hogy a társadalmi szerkezetnek ez a mintája itt megismétlődjön” – szögezte le Albert Saiz a knowledge@wharton cikkében.