Az állami bérszabályozás felé tartunk?
Alaposan felforgatták, az idén már szinte áttekinthetetlenné tették a kereseti viszonyokat az elmúlt két év adóváltozásai. A folyamat 2010-ben, az úgynevezett szuperbruttó bevezetésével kezdődött - írja cikkében Herczog László közgazdász-szakpolitikus, a Bajnai-kormány minisztere, jelenleg a Pénzügykutató Zrt. munkatársa.
Mivel azonban szerinte az adóalapnak a munkáltatók által fizetett járulékkal való megnövelése az adókulcsok lényeges mérséklődésével járt együtt, és közben az adójóváírás szabályai is kedvezőbbek lettek, a nettó keresetek csaknem mindenütt növekedtek; kivételt csupán a magas bruttó keresetek jelentettek. Az alacsony kereseteknél szerény, a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő keresetek körül azonban lényeges, 15 ezer forint körüli nettó emelkedés következett be, még akkor is, ha a munkáltató egyáltalán nem emelte a béreket. Herczog úgy látja: a személyi jövedelemadózás egyenetlenségeinek korrigálása nehezen illeszthető bele a vállalati bérpolitikai természetébe, gyakorlatába. Utóbbi ugyanis a munkaerő-piaci helyzetre, a szükséges létszám megszerzésére, megtartására, a teljesítmények elismerésére és ösztönzésére koncentrál.
Az állami bérszabályozás újjáéledésének veszélyét felvető elemzés teljes terjedelmében a HVG legfrissebb számában olvasható.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.