A bankok jelzései ellenére a jelentős törlesztési késedelembe esett adósok között meglehetősen elenyésző (10 százalék) a forinthitelesek aránya. A pénzintézetek korábban többször is hangsúlyozták, hogy a bajba került adósok között nagyon sok a hazai devizás, már csak a hitelek "beérési" ideje (a tapasztalatok szerint nemfizetővé több év után válnak a hosszú távra felvett kölcsönök) miatt is - olvasható a Napi Gazdaságban.

Az MNB elemzése szerint a nem teljesítő ügyfelek mintegy felét a szabad felhasználású devizahitelt felvevők teszik ki. Ők inkább az idősebb, 40 fölötti korosztályból kerültek ki, az átlagosnál alacsonyabb az iskolai végzettségük, viszont magasabb a velük egy háztartásban élő eltartottak aránya. Magasabb átlagos életkoruk miatt számukra a hiteleket alacsonyabb induló futamidővel folyósították (de csak relatíve, a többi adóscsoporthoz képest, mivel a megfigyelhető 16 éves eredeti átlagos futamidő abszolút értelemben magasnak tekinthető). Ebben a csoportban alapvetően az alacsony, 50 százalék alatti induló hitelfedezeti (LTV-) értékek, illetve a relatíve kisebb hitelösszegek dominálnak. Ennek megfelelően a teljes hitelállományból vett részarányuk alacsonyabb (40 százalék), mint az adósok száma szerinti.

A devizaalapú lakáshitelt felvevőket is két csoportra bontotta az MNB. A normál (60 százalék alatti eredeti LTV-jű) kölcsönfelvevők között a nem teljesítők aránya 13 százalék. Ezek az adósok fiatalabbak és nagyobb értékű ingatlannal is rendelkeznek, mint az átlag. A hitelállomány szerinti részesedésük közel megegyezik a számarányuk szerinti részesedésükkel. Azok viszont, akik a lakás értékéhez képest eleve nagyobb hitelösszeget kaptak (magas, 60 százalék feletti volt az induló LTV), a nem teljesítők 17 százalékát teszik ki, hitelállomány szerint pedig a problémás portfólió közel negyede köthető hozzájuk. Erre a csoportra jellemző, hogy leginkább 2007 után jutott hitelhez, amikor a bankrendszerben már fellazultak a hitelezési feltételek. Náluk az átlagosnál jóval nagyobb induló hitelösszeg figyelhető meg, amit − annak érdekében, hogy a havi törlesztőrészletek alacsonyabbak legyenek − hosszabb átlagos futamidővel kompenzáltak. Ezzel összhangban itt a legmagasabb a fiatal (és nagyobbrészt egyedülálló) hitelfelvevők aránya is.

Náluk nagyobb bajban a több kölcsönnel rendelkezők vannak. Ők a problémás adósok 12 százalékát teszik szám szerint ki, állományarányos részesedésük azonban ennek közel kétszerese. A több hitellel rendelkezők között találhatók olyanok, akik támogatott forinthitel mellé vettek fel devizahitelt, akiknél lakás-takarékpénztári megtakarítással kombinálták a hitelfelvételt, illetve "hitelhalmozók" is.

A veszélyben levő ingatlanok többsége 5−15 millió forintos érték közötti alsó középkategóriás lakás. A legalacsonyabb, 5 millió forint alatti lakásszegmensben, ami a hazai ingatlanállomány közel ötöde, a jelzálog-hitelezés a jegybanki elemzés szerint nem volt jellemző (a tulajdonosok alacsony hitelképessége és a fedezet alacsony értéke miatt). A felső kategóriás (30 millió forintnál értékesebb) ingatlanok pedig felülreprezentáltak ugyan a jelzáloghitellel terhelt ingatlanok között, számarányuk a problémás jelzálogügyleteken belül azonban így is csak 8 százalék. A hiteltartozás értéke − a forint elmúlt két évben bekövetkezett gyengülése miatt − az ügyletek közel tíz százalékánál túlnőtt az ingatlan hitelfolyósításkori piaci értékén (ez 100 százalék feletti LTV-t jelent). Azt figyelembe véve pedig, hogy az eltelt időben nemcsak a hiteltartozás árfolyamváltozások miatti értéke növekedett, hanem az ingatlan ára is sok esetben csökkent, az adósok mintegy negyedének a hiteltartozása nagyobb a lakása értékénél − állapítja meg az MNB.