Mivel e szabálytalanságok jelentős része súlyos szabályszegésnek minősül, ezért - a kötelező bírságkiszabással kapcsolatos előírások miatt - a jogsértő munkáltatók 4/5-énél róttak ki munkaügyi bírságot a felügyelők. Az eredmények a feltárt jogsértések ellenére mégis azt mutatják, hogy az ellenőrzésekben érintett húsipari foglalkozatók markáns hányada a szabályos foglalkoztatásra törekszik - állapítja meg az OMMF.

A közlemény szerint a munkaügyi előírások érvényesülését a felügyelők 142 húsipari - húsfeldolgozó vállalkozásnál, 9.579 munkavállalót érintően ellenőrizték. A foglalkoztatás biztonságát pedig 189 munkáltatónál 9.440 munkavállalót érintően vizsgálták a munkavédelmi felügyelők. A húsipari vállalkozások 91 százalékánál tapasztaltak valamilyen szabálytalanságot a munkavédelmi felügyelők a húsvéti ünnepekkel összefüggő ellenőrzések során, megállapították, hogy a szabálytalanságok a munkavállalók 20 százalékának veszélyeztette valamilyen formában az egészségét, vagy biztonságát.

Az ellenőrzések során kiderült, hogy egyre kevesebb húsipari munkáltatónál és csökkenő számban fordul olyan hiányosság, ami valamilyen munkaeszköz, egyéni védőeszköz használatának felfüggesztésére, tevékenységtől való eltiltására adna okot. Az ellenőrzött munkáltatóknál láthatóan eredményesen foglalkoznak a munkavédelemmel, néhány esetben a munkavédelmi hiányosságok a munkavállalók felelőtlenségére vezethetőek vissza, illetve az úgynevezett "munkahelyi vakságra", a napi rutin miatti figyelmetlenségre. 

Az ellenőrzött húsfeldolgozókban további veszélyt jelentettek a sérült, vagy hiányos villamos csatlakozó aljzatok, hosszabbítók, illetve azok botlás-, illetve sérülésveszélyes elhelyezése. A munkahelyek kialakításában jelentkező hiányosságok is magukban hordozták egy-egy súlyosabb baleset kockázatát, ilyenek például a helyiségek nem megfelelő méretezése, a közlekedési útvonalak kijelölésének hiánya, vagy a közlekedési út mellett, váll- illetve fejmagasságban elhelyezett húshorgok, ám erre szerencsére csak egy helyen volt példa.

A közlemény szerint e foglalkoztatói körre nem jellemző a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás, a szabálytalanságok alig 6 százalékát képezte a feketefoglalkoztatás, amelyek jellemzően a pár fővel működő vállalkozásoknál fordultak elő. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) fogalmával - az ellenőrzés tapasztalatai alapján - a munkáltatók többnyire tisztában vannak, ám nagyobb a bizonytalanság a garantált bérminimum megfizetése körül. A munkáltatók közül nem mindenki számára egyértelmű, hogy a munkavállalók részére milyen esetben kell garantált bérminimumot fizetniük. E jogsértések többnyire abból adódtak, hogy a munkáltatók az adott munkakörre vonatkozó képesítési előírást tartalmazó rendelkezéseket nem ismerik. 

Hiányosságként jelentkezett még, hogy számos foglalkoztató a munkaidővel kapcsolatos adatokat nem a valóságnak megfelelően, vagy hiányosan vezette, az ezzel összefüggő jogsértés alkalmas a munkaidő és pihenőidő, valamint a rendkívüli munkavégzés leplezésére.