Lakatos Mónika éghajlatkutató: Generációk százainak az élete múlik azon, hogy megállítjuk-e a globális felmelegedést

Törökországi bükkfamagokkal kísérleteznek Magyarországon az erdészek, hogy az éghajlati változásoknak megfelelő fát neveljenek. Tényleg ennyire súlyos a helyzet?

A török bükk jó választás lehet. A hazai ugyanis hűvös, csapadékos környezetben érzi jól magát, ezért az éghajlatváltozás által egyik leginkább fenyegetett fafaj a Kárpát-medencében. A valószínűsíthető változások szerint Magyarországon különösen a déli és középső régiók éghajlata túl meleg és száraz lesz a bükk számára már a közeljövőben, 2100-ra pedig teljesen eltűnhet a faj e területekről.

Mondhatjuk azt, hogy olyan lesz az időjárásunk, mint a mai Törökországban?

Az ilyen típusú analógiákkal óvatosan kell bánni. Gyakran olvasni, hogy „mediterrán lesz Magyarország éghajlata”, de ez legfeljebb annyiban igaz, hogy egyre gyakoribbak, hosszabbak és komolyabbak a hőhullámok, és aszállyal is járnak. Ám az éves csapadék továbbra is úgy oszlik el nálunk, hogy nyáron hullik a legtöbb, télen a legkevesebb.

Milyen változásokra készülhetünk?

Ma is mások az éghajlati viszonyok, mint amire évtizedekkel ezelőtt berendezkedtünk. Ha összehasonlítjuk a jelenlegi éghajlatot leginkább jellemző 1991–2020-as klímanormált a korábbi, 1961–1990-es időszakéval, nyilvánvaló az eltolódás a magasabb hőmérsékletek felé. Az éves csapadékösszeg kismértékben nőhet a jövőben a regionális klímamodellek alapján, elsősorban az ősz és a tél csapadékosabbá válása révén. A jövőben a rövid ideig tartó nagy mennyiségű csapadék különösen ősszel lehet gyakoribb, míg nyáron a hosszabbá váló csapadékmentes időszakok jelenthetnek kihívást. A csapadék előfordulása változékony, az aszály pedig visszatérő jelenség. A jelenlegi éghajlati trendek alapján fokozottan érzékenyek leszünk az aszálykárokra.

Lakatos Mónika

Veres Viktor

Annak ellenére is, hogy több lehet a csapadék?

Igen, mivel ez nem jelent feltétlenül javuló vízellátást. Romolhat a felszíni vízmérleg, mivel a heves csapadék csupán az elfolyást növeli, nem hasznosul. A nyári csapadékintenzitás az ország középső és északi részein más most is megnőtt. A hazánkra jellemző nedves kontinentális éghajlatról azt tanuljuk az iskolában, hogy a nyár forró, a tél hideg, a folyók járása ingadozó.

Mit fognak majd gyerekeink/unokáink tanulni erről?