Háromezer milliárd dollár fölé emelkedett Kína devizatartaléka az idei év első negyedévének végére, amivel Kína új világrekordot állított be, miközben a távol-keleti országban a várakozást meghaladóan nőttek a hitelkihelyezések, erősödött az inflációs nyomás.
A devizatartalékok első három hónapban elkönyvelt 200 milliárd dolláros növekedésével, a csúcsösszeg értéke: 3,05 ezer milliárd dollár. Márciusban 679,4 milliárd jüan (104 milliárd dollár) hitelt folyósítottak a kínai bankok, amivel a negyedéves kihelyezések összege megközelítette a 343 milliárd dollárt. Ez a kormányzat éves tervének nagyjából a 30 százaléka.
Amennyiben tehát a negyedéves ütemezés ebben a formában megmarad, akkor nincs nagy veszély - vélik a szakemberek, akik azért a márciusi adatok alapján megjegyzik: mintha a visszafogottabb ütemű év eleji hitelezés már a múlté lenne. Elemzők úgy vélik a jelek szerint a szigorításoknak nincs vége, a központi kormány nem fogja feladni szándékát a pénz kiáramlásának visszafogására, az inflációs nyomás csökkentésére. A fogyasztó árindex márciusban 32 hónapos csúcsot ért el, az infláció akkor 5,4 százalékos volt.
Kína tavaly október óta négyszer emelte az irányadó kamatlábat és a nagy kereskedelmi bankoknak 20 százalékos kötelező tartalékalap képzését írta elő.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.